Tóték

„A Postás Szervét Tibor volt. Szerintem nagyon jó volt. Ismeritek a történetet, a postás kissé félbolond. Csúcs volt, ahogy motyogott meg ahogy előadta magát Szervét Tibor. Komolyan, hihetetlen. Kevesebb szerepe volt, mint a többieknek, de lejátszotta őket. Még Csányi boxeralsója is elhomályosodott mellette.”

Sepibaba, 2006.05.04.
http://sepibaba.freeblog.hu/
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Tóték

„Szervét Tibor bolond postása szívszorító is, nevetni való is, Örkény is pont ilyennek képzelhette.”

brunnhilde.blogspot.com, 2005.11.22.
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Ungvári Judit: Mesébe illő Illatszertár, macskajajos Tóték

„Újszerű megközelítésben tárta elénk a Postás figuráját Szervét Tibor, aki éppen ezért az előadás „erős láncszeme”. Az autista „falu bolondja” kiváló ötlet volt, nagyszerű színészi megoldásokkal.”

Deol, 2005.09.12.
http://www.deol.hu/main.php?c=5733
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Kővári Orsolya: TömÖrkény. Vidnyánszky Tótékja

„Szervét Tibor Postása akkurátus elemezgetéseivel, lassú mozdulataival minden apró részletében kidolgozott jellemet vitt színpadra. Sorsa megrázó, lelke valóságos pszichológiai csemege. Gothár Péter rendezésének ugyanis Postása van, Őrnagya nincs.”

Kritika, 2005/7-8.
http://www.criticailapok.hu/index.php?id=1&cid=5306
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Pap Gábor: Radikális redukálás? Párhuzamok a végeken. Örkény István: Tóték

„Katatón fél-istenként közlekedik a történetben, pedig valójában nincs velük és nincsen ott. A kommunikációképtelenség allegorikus alakja. Az adaptáció és főként Szervét Tibor revelatív alakítása sugallja: Örkény színpadára e postás, mint vendég érkezik. Beckett küldte – maga Godot idetévedt csökevénye. Itt maga a Postás figurája közli velünk: nincs remény a kölcsönös üzenetváltásra.”

Ellenfény, 2005/3.
http://www.ellenfeny.hu/archivum/2005per3/html/totek.htm
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
madbal: Tóték

„Szervét Tibor hiperüberzseniálisan bárgyú autista postás.”

Sesblog, 2005.02.08.
http://sesblog.hu/archives/individual/012865-20050208.html
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Stuber Andrea: Nevetni kell. Örkény: Tóték

„Szervét Tibor szinte folyamatosan jelenlévő, kommendáló és kommentáló Postás képében azon fáradozik, hogy úgynevezett színészbravúrt hajtson végre. Vagyis színésztechnikai eszközökkel előállít egy az alkatától, habitusától és intellektuálisától erősen eltérő figurát. Ehhez szemüveget, zöld uniformist, bokalengő nadrágot, vastag frottír zoknit és mamuszt vesz fel, továbbá kicsit billegős járást, hullámos szájtartást, monotonba csúszó hanghordozást, enyhén elmaszatolt beszédmódot. Szervétnek két szép, tartalmas, szívszorító pillanata. Az egyik az, hogy nem tud mit kezdeni a Tót Gyula halálát jelentő sürgönnyel. (Jobb ötlete nem lévén, végül a szájába tömi.) A másik pedig, amikor felbontja a csomagot, amelyben hazaküldték a frontról az elesett zászlós személyes tárgyait. Épp olyan a doboz, mint amilyeneket a Tóték hajtogatnak.”

Kritika 2005/2.
http://web.axelero.hu/sajt1/materials/HUN/Cikkek/2005/Totek.htm
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Földes Anna: Tóték – másként

„A Postás a végzet ügynökévé válik, Szervét Tibor pedig az előadás főszereplőjévé. A Tóték színpadi hagyományához képest túlságosan derék férfiú, túlságosan súlyos egyéniség. A színész játéka azonban fokozatosan meggyőz arról, hogy ebben a változatban így kellett - Lear bolondjaként - minősíteni, jutalmazni és büntetni a levelek címzettjeit.”

Criticai Lapok, 2005.01.28.
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Koltai Tamás: Megáll az idő. Örkény István: Tóték

„Szervét Tibor mint Postás-narrátor vagy inkább rezonőr, aki ütődöttként a legokosabb: filozófiai kísérletet tesz a dolgokban lévő a priori ellentmondások feloldására.”

Élet és Irodalom, 2005.01.21. p.31.
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Petővári Ágnes: Örkény István: Tóték

„Szervét Tibor ügyefogyott postása központi figurája a Tótéknak. Ez a Radnóti Színházi előadás nem rontja, inkább öregbíti Örkény István darabjának jó hírét.”

függetlenség.hu, 2004.12.21.
http://www.fuggetlenseg.hu/index.jsp?oldal=20041221kultura01.html&ev=2004&het=52
* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *
Tarján Tamás: Reszelt mosószappan. Glowacki: Negyedik nővér

„Szervét Tibornak (Ivan Pavlovics Pjetrov, aktor és bűnöző) eldugottabb placcok jutnak. Oldalról, hátulról kell szeme és szava villámaival kifejeznie, hogy neki a centrum dukál, noha most speciel nem ott időzik.”

Színház, 2004/12. p.22-24.
http://www.lap.szinhaz.hu/html/2004dec/reszelt.shtml
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Csáki Judit: Tévedések játékai. Glowacki: Negyedik nővér

„Sokat lehet nevetni, Szervét Tibor árnyjátékban (oroszul!) előadott slágerén.”

Magyar Narancs, 2004.11.04. p.33.
http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=10856
* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *
Stuber Andrea: Az 1988-ban végzett színinövendékek

”Átgondoltam azt az 1988-as osztályt: a tizenöt emberből három jól jegyzett, „országos” színész lett: Kerekes Éva, Nagy-Kálózy Eszter és Szervét Tibor. Plusz van még két, kétesebb karrier: Kolti Helga mint veszprémi színigazgató és Csomor Csilla mint a Barátok közt sztárja. A többiek: akik nem maradtak meg a pályán (Juhász Károly, Spilák Klára), akik élve eltemetkeztek fővárosi elfekvő színházakban (Galbenisz Tomasz, Czvetkó Sándor, Végh Péter), és akik kisebb-nagyobb vidéki színészi pályát futottak be (Hegedűs Zoltán, Quintus Konrád, Dimanopulu Afroditi, Garai Nagy Tamás, Bartus Gyula, ebben a sorrendben).”

Stuber Andrea naplója, 2004/11.
* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *

L.G.: Tibor, a ló

”Szervét Tibort úgy imádják itthon, mintha amerikai sztár lenne.

Szervét Tibor egy internetes fórumon köszönte meg rajongóinak szeretetüket. A Jászai Mari-díjas színművész az alábbi sorokat juttatta el az őt kedvelőknek:

„Tudom és átélem, hogy ti, ott a fórumon szerettek engem, meg szeretitek amiket csinálok. Megragadom az alkalmat egy hibám kiköszörülésére is: én ló, nem köszöntem meg a Súgó Csiga Díj átadásakor a nézőknek és a rám szavazóknak azt, hogy idén is megkaptam a díjat. Most, és itt tehát ünnepélyesen köszönöm.”

A színész, aki a Radnóti Színház tagja, április végén rendezőként is bemutatkozott a Budapesti Kamaraszínházban.”

Képes Bulvár, 2004.06.18. p.7.

* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *
Bástyasétány 77

„Elkezdődött a Bástyasétány 77. Jó szórakozást! Szervét Tibor táncol, reppel és breakel! őrület! Tök jó a hangulat!”

A Mikulás könyvéből, 2004.05.29.
http://hunnagy.freeblog.hu/archives/2004_May_hunnagy.htm
* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *
Szervét Tibor

Negyven felett lett "sztár", bár a színházba járó közönség már régóta ismeri és szereti darabjait. Szervét Tibor gyorsan egymás után két közönségfilmmel alapozta meg széles körű ismertségét és népszerűségét.

A jogról váltott a színészetre.
Szervét Tibor a jogi egyetemen tanult az érettségi után, majd jelentkezett a Színház- és Filmművészeti Főiskolára is, ahol 1988-ban, harmincévesen diplomázott. Egy évig a Szegedi Nemzeti Színház, majd 1989-92. közt a Független Színpad színésze. 1992-ben a Miskolci Nemzeti Színházhoz hívták, és díszpolgári címet is kapott a várostól. 1994-97. közt a Vígszínház, 1997. óta a Radnóti Színház társulatának tagja.

Szereti a romantikus karaktereket.
Elismert színpadi színész, szinte az összes nevezetes szerepet végigjátszotta. Emlékezetes alakítása volt pár éve Cyrano szerepe, melyet több változatban is játszott Miskolcon, illetve a Vígszínházban.

"Hozzám meglehetősen közel áll egy ilyen romantikus, nagyon nagy érzelmi vehemenciákkal élő ember, aki mellesleg nagyszerű költő, közben pedig úgy vív, mint az ördög. Ezért utolérhetetlen a figura" – mondta.

Első filmszerepe kasszasiker lett.
Főiskolás kora óta nem állt hazai filmben kamerák előtt. Első filmfőszerepét 2002-ben, Herendi Gábor Valami Amerika című filmjében kapta, ahol nemcsak színészi képességeit, hanem kiváló angol nyelvtudását is megcsillogtatta. "Amikor elolvastam a forgatókönyvet, arra gondoltam, ha a közönség csak fele annyit nevet rajta, mint amennyit én nevettem, már nyert ügye van a filmnek. Szívesen igent mondtam egy ilyen lendületes és jókedvű történetre" - mondta a film honlapján.

Herendi következő filmjében, a Magyar Vándorban is az akcentusáé volt a főszerep. Az egyedi honfoglalás-paródiában Huba vezért alakította az arisztokratát, aki kardját is elegáns sétapálcaként használta.
Negyvenévesen kezdett sportolni, egyszerre többfélét. Leginkább az aikidót szereti, úgy tartja: megváltoztatta ez a sport.

"Sokat adnak az edzések ahhoz is, hogy valamiféle stabilitást tudjak magamban fenntartani" - mondta .

Arc.hu, 2004.05.
http://arc.hu/arc.html?id1016
* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *
Bóta Gábor: Az elhalványuló erény

„Szervét Tibor rendezőként nem bűvészkedik, nem trükközik, nincsenek különösebb ötletek, víziók. Öniróniával teli színház a színházban játékot láttunk. Szervét rendezőként nem szólókat vár színészkollégáitól, megteremt egy sakkjátszmaszerű, bonyolult viszonyrendszert. Ebben semmi nem egyértelmű. Az egész produkció kellemesen piszkál minket, élettől duzzadóan nyelvet öltöget. Nem kavar föl, nem hatol a zsigereimig, de megnevettet, és valami meghatottságot, költészetfélét is érzek. Ügyes szerző ez az Anouilh, és azok sem tehetségtelenek, akik most előadják.”

Magyar Hírlap, 2004.05.08 . p.31.
http://www.magyarhirlap.hu/Archivum_cikk.php?cikk=82716&archiv=1&next=0
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Karsai György: Volt egyszer egy szezon IV. Jean Anouilh: Colombe

„Papírmasé figurák, Lulu-, My Fair Lady- stb. utánérzéses lánymegrontás-történet, gyenge előadás. (Szervét mélyről jövő ihletettsége mindent elnyom, ami nem lenne baj, ha érdekes lenne, amit a nő-férfi kapcsolatról gondol a történet ürügyén.)”

Színház, 2005/8.
http://www.szinhaz.hu/index.php?id=286&cid=5730
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Gantner Ilona: Vári Éva lenyűgözte a közönséget.
Tanórák a szerelem természetéről a Tivoli hétvégi premierjén

„Szervét Tibor a Tivoli premier rendezője némileg enyhített a szerzői "börtönlánc csikorgásán". Kitűnő színészként, a színház és a szerelem szerelmeseként pontosan tudta, tudja, hogy mi kell a pályatársaknak és közönségnek.”

Vasárnapi Hírek, 2004.05.02. p.11.
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Liszka Tamás: A kezdetektől. Beszélgetés Kovalik Ágnessel

L.t.: - Másképp rendez az, aki játszik is?

Kovalik Ágnes: - Szervét Tibor rendezőként nagyon sokat tudott segíteni; rengeteg energiával dolgozott és nagyon konkrét instrukciókat adott. Ez nyilván a színészi tapasztalatának köszönhető.

L.T.: - Csak nem előjátszott?

Kovalik Ágnes: - Arra igazából nem is volt szükség. Szervét egy-egy tetszőleges mondatban a puszta hangszínével is pontosan tudta érzékeltetni, hogy milyen megoldásokat vár tőlünk.”

Zsöllye, 2004/5. p.7.
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Bogácsi Erzsébet: Bulvár vagy újszentimentalizmus

„A rendezőt Colombe egyszer-volt varázsa ragadhatta meg, amilyent nehéz fellelni napjaink emancipált asszonyai között. Eddig jutott Szervét Tibor, aki színészként mind jelentékenyebb; érzelmi gazdagodás, gondolati elmélyülés jellemzi. Vigyáznia kellene a kivívott megbecsülésre. Efféle színi munkával ne herdálja el.”

Zsöllye, 2004/5. p.6.
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Sebők Bori: Áramszünet. Interjú Kovalik Ágnessel a Colombe próbáján

- Milyen Szervét Tiborral próbálni?

- Megvolt az olvasópróba, és másnap rögtön belecsaptunk. Semmi tökölés, próba közben elemeztünk, nem voltak több órás értelmezési akciók, és ez a módszer hatékonynak bizonyult. Nekem - és sokaknak - a rendelkező-próba szokott rémálom lenni. Még nem tudod a szöveged, de már van valami elképzelésed a figuráról, viszont azt egyelőre nem játszhatod, csak szerencsétlenkedsz, nem tudod hova tenni kezed - lábad, miközben ide - oda téblábolsz a színpadon. Szervét ezt nagyon jól megoldotta, végigszaladtunk a darabon, ami adta magát adta, ami nem, nem. Nem erőltetett semmit, és ettől bennem is feloldódott a kezdeti görcs.

- Amennyire én láttam, Szervét hagy titeket játszani, és csak akkor szól bele, ha valamit nem tart jónak. Abból dolgozik, amit a színpadon lát.

- Ez teljes egészében összmunka, ő szerencsére nagyon felkészült, rengeteg ötletet hoz. A szerelmespár jeleneteit játékossá formálja, és nem mindig vérdráma van. Nekem nagyon sokat számít, hogy ő is színész, és nem valami lila ködöt zúdít rám, amit le kell fordítanom, hanem érthető instrukciókat ad, sőt időnként - ahogy tegnap láthattad, milyen könnyedén ugrott bele Julien szerepébe - meg is mutatja, hogy mire gondol. Valamelyik nap megakadtunk az egyik nagyon fontos jelenettel, és éppen fuccsba ment volna az egész próba, amikor elment az áram. Elemlámpákat és két gyertyát hoztak be, ennél a hevenyészett világításnál folytattuk a próbát, és rögtön elkezdett működni a jelenet. Amikor visszajött az áram akkor se kapcsoltuk föl a villanyt. Egy ilyen környezetben egészen más hangon szólal meg az ember, és másképpen érzékel, remélem a bemutatóig lesz még áramszünet.”

PORT.hu, 2004.04.01.
http://www.port.hu/pls/w/general.article?i_article_id=7323
* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *

Alföldi: Lesz ez még így se! >>> Interjú részlet <<<

„Szinetár Miklós: - A színházban két dolgot szeretek igazán. Egyrészt nagyon szeretem a nagy egyéniségeket, azért megyek színházba, hogy ott nagy személyiségeket lássak. Életemben rendeztem 164 darabot, és mint 'százhatvannégy darabot rendező' mondhatom, hogy nem szeretem igazán a rendezői színházat. Nem szeretem, mert én a színészre vagyok kíváncsi, aki a költő szavaival: szeretné magát megmutatni, hogy látva lássák. Nos, ha nem tudja magát megmutatni, hogy látva lássák, hanem csak be kell állni a sorba, és olyannak kell lenni, mint a futballban: nem szabad a saját kaputól elindulni a labdával és csodálatos mutatványokat tenni, hanem csak passzolni kell mindig, tovább menni, már a következő…, akkor engem ez nem nagyon érdekel.
A másik, amiért szeretem a színházat az, hogy mindig keresem a gondolatot. Tehát azt, hogy valamiről a dolog szól, akár életről, emberről, szerelemről, csalásról.
Például amikor Szervét Tibor bejött a színpadra azt mondtam, hogy „bejött egy pasas”.

Alföldi Róbert: - Azt hiszem abba kell hagynunk a beszélgetést, mert megint mást dicsérnek.

Szinetár Miklós: - Azért megyek színházba, hogy bejöjjenek nők, bejöjjenek pasasok. Arra én nem vagyok vevő, hogy együttes játék, szorgalmasan rugdalják egymásnak a labdát, mindenki ott van, mindenki jelen van, mindenki szorgalmas, mindenki dolgozik, mindenki így szalad, mindenki… ezért nem megyek.

TV2, 2004.04.21.
* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *

Ruttka: Szervét, a sokoldalú vezér

”Szervét Tibor igazi lóra termett férfi. A most bemutatott Magyar vándor című filmben mind a hét vezér remekül üli meg a lovat, de Tibornak e téren „múltja” is van.
A magyar vezérek sok időt töltenek nyeregben, ehhez nem kevés ügyesség és rátermettség szükségeltetik a színészektől. Mint megtudtuk, Szervét Tibor nem most ismerkedett meg ennek a nemes sportágnak a rejtelmeivel. Nagyon régóta tud lovagolni, barátaihoz is gyakorta kijár Tökre, ahol bármikor nyeregbe pattanhat, ha épp ideje engedi.

A Valami Amerika és Magyar vándor sztárja sokat dolgozik: a napokban volt premierje a Budapesti Kamaraszínházban Hampton: A kúra, avagy Jung a díványon című, Valló Péter rendezte darabban és máris újabb, izgalmas feladatra készül.
”Ugyanebben a színházban rendezek egy darabot, amelynek áprilisban lesz a bemutatója, de erről még nem szeretnék többet elárulni” – mondta a sokoldalú Szervét Tibor.”

Színes Bulvár Lap, 2004.02.16. p.10.

* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *
Magyar vándor

„A hét vezér „jól ki van találva”, ami azt jelenti, hogy egyedi karakterük van. Huba monoklival és raccsolva minden magyar arisztokrata ősének tekinti magát, aki mindig udvarias, csak a folklórműsorokat nem szereti (Szervét Tibor kitűnő poentírozásában). Szóval a vezérek jellemet kaptak és ez erényévé válik a filmnek.”

Napi Gazdaság, 2004.02.05.
http://www.napigazdasag.hu/default.asp?cCenter=article.asp&nID=187754
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Magyar Vándor

„Huba (Szervét Tibor): az úrhatnám, de jólelkű arisztokrata archetípusa.”

http://moziplussz.hu/film.php?id=490&m=9
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Marik Noémi: A hely, amely nem enged. Herendi Gábor: Magyar vándor

„A hét vezér magyar alapkaraktereket jelenít meg jellemkomikummal. Szervét és Seress brillírozik leginkább a karakterében, az ő szerepük a legkidolgozottabb is.
Herendi filmje nem túl eredeti hangú alkotás, de végre átülteti az abszurd humort a magyar történelemre is. Mindent összevetve a Magyar vándor szerethető film, mert maga is szeretetet tükröz, ha némiképp csipkelődve is. A Filmszemlén a Magyar vándor lett a legnézettebb 2755 nézőjével.”

http://www.filmkultura.hu/2004/articles/films/magyarvandor.hu.html
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Bársony Éva: Egy kis magyar nekiindul

„A seregnyi epizódszínész között igazán a hét főszereplőnek volt módja vígjátéki figurát faragni a szerepéből. Szabó Győző mindig késedelmesen vezénylő, s a lovat fordítva megülő mokány magyarja mellett a raccsoló arisztokratát játszó Szervét Tibor lett az egyik középponti figura. Kosztümös történelmi film időtlen idők óta nem született itthon. Kosztümös történelmi vígjáték meg pláne nem. A móka habkönnyű, de az úttörés ténye tény.”

Népszava, 2004.02.04.
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Sándor Zsuzsanna: A magyarok bejövetele

„Szervét említi, mikor az első napon fölvették a jelmezeket s nyeregbe ültek, összenéztek a "vezérek". Ugyanarra gondoltak mind: részt vehetnek egy magyar, kosztümös, történelmi vígjátékban. Nekik ez kijutott.”

168 óra, 2003.08.14.
http://www.168ora.hu/article.php?id=797
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Kőháti Zsolt: Tűzijáték. Magyar Vándor

„A szereplők mindamellett becsvágyók és nagyszerűek (… Szervét Tibor).”

Magyar hírlap, 2004.02.07.
http://www.magyarhirlap.hu/Archivum_cikk.php?cikk=78866&archiv=1&next=10
* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *

Szabó G. László: A kulcslyuk mögött. Interjú Udvaros Dorottyával

- Súlyos szerepek, nagy értékű alakítások. Kezdjük a Szilviával.

- Arra gondoltunk próba közben, hogy milyen elképesztő helyzetek adódnak az életben. Józan ésszel fel sem tudja fogni az ember, hogy mi mindennel találkozhat, milyen problémákkal kell megküzdenie. Egyébként Szervét Tibornak, aki a férjemet játssza, sokkal nehezebb dolga van, mint nekem, pedig én szembesülök ezzel a lehetetlen ténnyel. ő egy éteri szerelemről beszél tulajdonképpen. Albee zseniális író. Azt mondja: kérem szépen, még ez is előfordulhat. Benne élsz egy tökéletes biztonságban, azt hiszed, minden klappol, s egyszer csak összeomlik minden. Mint a két torony New Yorkban. A jövőd, a múltad, a jelened. Ez nagyon kemény példázat.

- Miért érezte úgy a próbák során, hogy színészileg önnek van könnyebb dolga?

- Akárhogy vesszük is, én mégiscsak egy elhagyott nőt játszom, akinek a fájdalmai ugyan végtelen nagyok, de ismerősek. Még akkor is, ha ezt az író megspékelte azzal, hogy a vetélytársa egy kecske. Tibor rengeteget kínlódott, hogy egyetlen mondata se legyen üres. Szerencsére ott volt nekünk Péter, a Gothár, aki nagyon kemény pasi. Ha valami nem tetszik neki, attól az Isten mentsen meg, mert borzasztó, ahogy képes összetörni az ember lelkét. De mondom: nagyon jókat próbáltunk. Egy-egy idősebb néző természetesen nehezebben viseli a témát, a sok durva kifejezést, de a közönség kilencven százaléka érti a történetet, és felülemelkedik bizonyos dolgokon.

Az előadás utolsó jelenetében Szilvia is megjelenik. „Személyesen”. Szilvike a „barátnőm” lett. Színre lépése előtt ott vár kint, a lépcsőfordulóban. Imádja az almát. Ha adok neki, hagyja magát simogatni. Egyébként makacs, érdeknő. Ha látom, hogy kíváncsi rám, hosszasan dumálok vele. Hogy „Figyelj, drága Mucikám! Itt hagyunk mindenkit, elmegyünk jó messzire, csinálok neked egy kecsketelepet, te majd ott szépen sokasodni fogsz, és boldogan élünk távol a világtól, pasik nélkül.” Szilvike meg csak néz és bököd, hogy „Mit beszélsz itt összevissza? Hol az alma? Adjál még!” Aztán felkapom őt, és behozom a színpadra. Nagyon édes, csak meghízott a drága.”

Vasárnap, 2004.08.06.
http://www.vasarnap.com/clanok.asp?cl1704666

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Tompa Andrea : Kecskesztori. Edward Albee: Szilvia, a K.

„Gothár a férj szerepét Szervét Tiborra osztotta. Keresve sem találhatna alkalmasabb színészt egy olyan szerepre, amelyben egy bizonytalan és szétesett, szórakozott és elmélázó figurát kell megformálni, aki megpróbál saját helyzetére, állapotára intellektuálisan reflektálni. Ez a reflexió, az önelemzés és -értelmezés Szervét alakításának sarokköve.”

Színház, 2004/1. p.21-23.
http://www.lap.szinhaz.hu/html/2004jan/kecskesztori.shtml
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Beszélgetés Udvaros Dorottyával

Udvaros Dorottya: "Hihetetlen könnyebbséget jelent az is, hogy Szervét Tibor a partnerem ebben az előadásban, akivel már az Agónia próbái alatt megismerhettük egymást - szerettem vele együtt játszani. Az Agóniában volt egy teljes felvonás, amelyben végig ketten voltunk a színpadon, és a Szilvia, a K.-ban is van egy felvonásnyi szelet, amelyben - szerep szerint - szintén csakis mi ketten gyűrjük egymást a színpadon Tibivel".

A Radnóti Szín-Lapja, 2003. december
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Koltai Tamás: Három könnyű darab. Albee: Szilvia a K.

„Csak Szervét Tibor bánatos tekintetében borong valami megadó félelem, rezignáltság, a vele történtek elfogadására irányuló kontemplatív beletörődés. Ez a tekintet kényszerít végiggondolni, hogy mégsem a produkció sugallta malackodásról (kecskéskedésről?) van szó. Hanem a felszín alatti zsigeri rohadásról, az álomlétből való kizuhanásról, a kétségbeesésről és a reménytelen kapaszkodásról.”

Élet és Irodalom, 2003.11.21. p.31.
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Tarján Tamás: Kecskeének. Albee: Szilvia a K.

„Szervét Tibor önfeladó távlattalanságában a kipingált rögeszme: a színészi talentum hímzései egy közepes darab szakavatott előadásának kelméjén.”

Népszava, 2003.11.11. p.6.
http://www.nepszava.hu/default.asp?cCenter=article.asp&nID=626563
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
ki: Edward Albee: Szilvia, a K.

„Martin szánnivalóan röhejes; tessék, a tökéletes férj, a remek apa, a vágyott egzisztencia, amint egyszer csak összerogyik, mert valamiért nem megy tovább a verkli. Szervét végig kettős színészi játékot űz: a szórakozott, szétszórt, bűntudatos balek alatt és mögött ott van az eltökélt önsorsrontó.”

Népszava, 2003.11.11. p.6.
http://www.nepszava.hu/default.asp?cCenter=article.asp&nID=626563
* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *

Szervét Tibor

„Tény, egy ideje nehéz nem a Valami Amerika minden hájjal megkent kis bűnözőjére emlékezni róla, és nyáron készül A hét vezér, amiben Hubát hozza majd hasonlóan kifinomult eszközökkel – de azért higgyék el, minden egyes színházi alakítása feledhetetlen. Akármit csinál, oda kell rá figyelni. Úgyhogy menjenek, és nézzék meg jövőre is!”

ELLE, 2003/7.
http://www.elle.hu/article.php?id519

* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *
Csáki Judit : Kettő az egyben. Eisemann: bástyasétány 77

„Szervét Tibor tényleg frenetikus rapparódiája épp csak hajszálnyit lóg el egy igazi raptől, ettől viszont máris igazi színházi attrakció.”

Magyar Narancs, 2003.03.20. p.47.
http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=8609
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Szántó Judit: Örökzöldek prózai színpadon . Bástyasétány 77

„Szervét Tibor pillanatnyi megingás nélkül, minden mozzanatában kitaláltan és megkomponáltan hoz egy, a darab hierarchiáján belül sajátos alakot: a nyegle, szenvtelen hivatalnokot, aki még arra sem méltatja a világot, hogy legalább álcázza közönyét és egomániáját.”

Színház, 2003/3. p.23-25.
http://www.lap.szinhaz.hu/html/2003marc/orokzoldek.shtml
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Majsai-Nyilas Tünde: Egy előadás két városban. Eisemann: bástyasétány 77

Néző:
„- Ausztráliában élek, és minden évben egy hétre jövök haza. Olyankor ide is mindig eljövök. A férfiak közül Szervét Tibor tetszett legjobban, más darabokban is mindig jó volt.”

Zsöllye, 2003/3. p.31.
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Nádas Sándor: Bástyasétány 77

„Kiemeljük a Radnóti Színház játszói közül a Patkó Lajos alakjának szívós munkával új dimenziókat adó Szervét Tibort.”

168 óra, 2003.01.30. p.32-33.
http://www.168ora.hu/cikk.php?id=160
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Bóta Gábor: Klasszikus operett happy and nélkül. Eisemann: bástyasétány 77

„Szervét Tibor vaskalaposnak látszó, de elmésen minden vizet a saját malmára hajtó hivatalnokot játszik, erősen karikírozottan, egy remek rap magánszámmal fűszerezve.”

Magyar Hírlap, 2003.01.27. p.17.
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
M.G.P.: Eisemann a Radnótiban

„Szervét a külső komikum helyett a jellemábrázoló mélységek felé nyitott. Önkormányzati/tanácsi tisztviselője ábrándosan sunyi, méltóságteljesen kapzsi. Máshol szeretne lenni. Más szeretne lenni. Több szeretne lenni. Többért.”

Népszabadság, 2003.01.20. p.11.
http://www.nol.hu/cikk/95184/
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Szenkovits Péter: Bitang jó Bástyasétány…

„Szervét Tibor (bár más korosztály): beérett. Mint egy szép kert egyik legpompásabb gyümölcse. A szívünkbe most aztán már végleg befogadtuk.”

Soproniász, 2002.12.12.
http://www.radnotiszinhaz.hu/index.php?id=407&cid=4190
* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *
Urbán Balázs: Búgócsigák, szerepek. Csehov: Három nővér

„Szervét kezdetben valóban formátumos egyéniségnek mutatja Versinyint, a sármos, intelligens, hódító férfi álarcát fokozatosan fejti le róla, hogy a végére ott álljon előttünk a gerinctelen, elfuserált, kisvárosi Don Juan.”

Színház, 2003/1. p.24.
http://www.lap.szinhaz.hu/html/2003jan/bugocsiga.shtml
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Horváth Csaba: Nekünk csak a cirkusz. Csehov: Három nővér

„Az előadás jelmezes olvasópróbára hasonlít. S emiatt lóg ki az előadás egyébként nem létező egységéből Szervét Tibor alakítása, aki Versinyin figuráját az elvesző illúziók szemszögéből, ironikus távolságtartással jeleníti meg.”

Heti Válasz, 2002.11.29.
http://www.hetivalasz.hu/showcontent.php?chid=5743
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Csáki Judit: Repríz. A három nővér a Radnótiban

„Szervét Tibor Versinyinje maga a férfikispálya.”

Magyar Narancs, 2002.11.21. p.32.
http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=8197
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Tarján Tamás: Megy az idő. Csehov: Három nővér

„A Szervét Tibor mesterien önironikus szajkó-Versinyint játszott.”

Zsöllye, 2002/11. p.14.
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Szepesi Krisztina: Vénlányok, tűzvész, halál. Csehov: Három nővér

„Emlékezetemben marad Szervét Tibor szíve mélyéből filozofáló Versinyin ezredese.”

Terasz, 2002/11.
http://uj.terasz.hu/main.php?id=egyeb&page=cikk&cikk_id=1922
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
M.G.P.: Szórakoztatóipari színház. Csehov: Három nővér

„Szervét Versinyinje fuldoklón mondja a közhelyeket. Vidéki katonai fajankó. Önző. Érzéketlen. Sikerült alakítás.”

Népszabadság, 2002.10.28. p.11.
http://www.nol.hu/cikk/84364/
* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *
Szvitek Erzsébet: Flörtöl, főz és dühbe jön!

„– Tehát ön egyfolytában flörtöl?

Verebes István: – Egyfolytában. Számomra az egész színházrendezés egy erotikus kapcsolat.
Halálosan szerelmes vagyok az Oszvald Marikába, de Törőcsik Mariba is az voltam, fantasztikus nő, és ha nem lennék nős, biztos elvenném, akárhány éves. De továbbmegyek, férfiba is lehet ilyen szerelmesnek lenni, lenyűgözve a színpadon, de azzal nem flörtölünk, ez szakmai szerelem. Utoljára Szervét Tibor a Cyranóban váltotta ki ezt bennem, korábban Gáspár Sándor a Máli néniben. Persze ez csupán metafora: beleszeretek egy színészbe, mint Várkonyi Latinovitsba…”

Hölgyvilág – Terasz, 2002.08.31.
http://195.184.19.155/holgyvilag/
* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *
Nánay István: Színészarcok. III. Richárd

„Szervét Tibor a pengeéles eszű, taktikázó manipulátor, a hataloméhes, gátlástalan politikus és a moralizáló értelmiségi keverékét mutatja meg Buckingham szerepében.”

Színház, 2002/11. p.45-47.
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Sulyok Erzsébet: Gloster hercege a pszichiátrián. Shakespeare: III. Richárd

„Az előadásban fontos miniatűr Szervét Tibor (Buckingham) odaállása Richárd mellé. A mozdulat képe: a megtestesült rókalélek.”

Délmagyarország, 2002.07.08. p.9.
* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *
Szabó Virág: Mi holdbéli csónakosok

"Felidézem Szervét Tibor miskolci Hamlet-alakítását és azt, hogy milyen lenyűgöző volt Cyrano-ként. De láttam őt fővárosi színpadon, sőt megnéztem a mozivásznon, és emlékszem, mi, nézőtéri nők egytől egyig beleszerettünk az általa formált szélhámos alakjába. És erre szembejön a miskolci főutcán - épp rendezni siet - és olyan harmóniát sugároz a lénye, hogy a háta mögött összesúgnak az emberek - végre egy művész, akiben ismeretlenül is bízni lehet. És valóban, hiszen nem csalódtunk "mezítlábas" rendezésében sem. Jó, hogy ez az ízig-vérig színházi ember visszalátogatott városunkba, ha csak egy feladat erejéig is."

Premier, 2002. július
http://www.szinhaz.hu/premier/2002juli/virag.shtm
* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *
Sulyok Erzsébet: Szervét döntésről, drámáról. Neil Simon: Mezítláb a parkban

„Miskolcon az elmúlt hét végén volt az évadzáró, a társulat titkos szavazása alapján Szervét Tibor lett az év rendezője, az év legjobb színészei pedig a Neil Simon-darab főszereplői, Máhr Ági és Fandl Ferenc.”

Délmagyarország, 2002.07.03. p.4.
http://www.nemzetiszinhaz.szeged.hu/hun/outdoor/media.php?id=110
Népszava magazin, 2003. 14. hét
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Mikita Gábor: Színházi számvetés - csak papíron

„Ahogy az várható volt, siker lett viszont a filmvászonról jól ismert Neil Simon-komédia, a Mezítláb a parkban előadása. A rendezőként visszalátogató Szervét Tibor biztosra ment - hiszen ha négy szerepre jó színészt választ, akkor nem nagyon lehet elrontani a darabot. A színész stílusérzéke végig jó mederben tartotta a produkciót.”

Új Holnap, 2002. nyár
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Szabó Virág: Mi, holdbéli csónakosok. Neil Simon: Mezítláb a parkban

„A Neil Simon-vígjátékot a miskolci Kamaraszínházban nézve – meggyőződésem - nem lehet közömbösnek maradni. Nevetni kell, könnyekig kacagni, önfeledten (elnézést, de nincs találóbb szavam rá) röhögni – és ami a legmulatságosabb – saját magunkon. Ugyanakkor nem csalódtunk a Szervét által irányított színészek játékában sem.”

Premier, 2002. július
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Ditzendy Attila: Ha színészek rendeznek

„A Mezítláb a parkban hordozza mindazon értékeket, amelyeket az efféle produkciónak hordoznia illik. Pergő tempójú három felvonáson át bontakozik ki a hibátlanul vezetett cselekmény. A remek vígjátéki helyzeteket a rendező képesnek mutatkozott megfejelni azzal, hogy felmutatta a Neil Simon-i briliáns replikák mögött meghúzódó mélységeket.”

Magyar Nemzet, 2002.05.15.p.14.
http://mn.mno.hu/index.mno?cikk=77277&rvt=7&s_text=szerv%E9t+tibor&s_
texttype=1&norel=1&pass=3
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Gyarmati Béla: Szeretlek akkor is, amikor nem bírlak elviselni.
Neil Simon: Mezítláb a parkban

„Kihagyott lehetőségek? Hát persze, hogy vannak. Ezt a darabot a szellemes, ironikus, kicsit groteszk dialógusok éltetik. Ezekből sok minden elsikkad. (Kiemelések, poentírozások!) Aztán kicsit nagyobb figyelmet érdemelnének a párhuzamos szövegek, melyek a végtelenben sem találkoznak. Vajda Miklós jó fordítását, Faragó Zsuzsa dramaturgiai leleményeit még jobban meg kell becsülni.”

Észak-Magyarország, 2002.04.23.
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Harsány humor helyett szelíd irónia. Neil Simon: Mezítláb a parkban

„Sajátos irónia jellemző Szervét Tiborra, - immár - a Radnóti Színház művészére, aki fanyar humorát nemcsak komikus szerepekben (a Csárdáskirálynő Bónijának vagy a Cirkuszhercegnő Tónijának megformálójaként) csillogtatta meg korábban a miskolci színpadon, de akár Cyrano vagy a Hamlet címszerepében is. S első rendezésével is nevettetett: az Egy kabaré című összeállítás - amely két évvel ezelőtt nyári orfeumi produkcióként is újjászületett - másfajta humort kínált, mint ami napjaink durva, közönséges tréfáiból árad. Elegáns szellemesség és emberség szólt rendezéséből, s ez jellemzi a mostani darabválasztását is.”

Észak-Magyarország, 2002.04.16. p.6.
* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *

Súgó Csiga-díj Szervét Tibornak

Szervét Tibor (van-e, hölgyeim, aki Miskolcon e nevet nem ismeri) lett az év legnépszerűbb színésze a Pesti Súgó által meghirdetett szavazás alapján, melyre kizárólag interneten lehetett voksolni. A Súgó Csiga-díjat a Színházi Világnapon a Thália Színházban vehette át Szervét Tibor, aki színházunkban most rendezőként debütál (Mezítláb a parkban), ha filmen is akarják látni, ne hagyják ki, nézzék meg a Valami Amerikát is!

Színházi Esték, 42., 2002. [március
http://www.olh.hu/szinhaz/estek/archivum

* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *
Bársony Éva: Kételkedem, tehát vagyok

„Meglepő volt a Művészdobogó (ATV) legutóbbi éjszakai beszélgetése. Hozzá vagyunk szokva a sikersztorikhoz. A döngő mellekhez. Az önreklámhoz. A nimbuszfényesítéshez. Valakit megkérdeznek a pályájáról? Minden csupa napfény, kacagás. Diadalmenet. Valójában nincs is idő másra. Andy Warholnak ebben a 93 ezer négyzetkilométeres körzetben nincs igaza. Nálunk nem jut tizenöt perc arra, hogy bárkiből sztárt csináljon a televízió ennyi időre. Nálunk maximum tíz perc az örökkévalóság. Aztán jön a reklám. Mit lehet ez alatt tenni? Mellet döngetni. Diadalmenetben masírozni. A veszteseknek nem a kamerák előtt a helyük. A töprengőknek még kevésbé.
Az említett műsorban egy töprengő embert ismerhettünk meg. Egy önmagával szemben maximalistát. Aki számára fontosabbak a kételyei, mint a bizonyosságok. A kételyeiből építi magát. Nem egyre magasabbra, hanem egyre mélyebben. A mélységből azután egy váratlan pillanatban megszületik a magasság. A siker. Amit ő is igaznak érez. Szervét Tibor színművész, a Radnóti Színház tagja beszélgetett a pályájáról, szerepekről, a megoldott és a benne kételkedésként tovább élő feladatokról. Őszinteségével megtisztelte a közönségét. És felébresztette az egyre ritkábban ébredő bizalmat. És az örömöt, hogy a szavak ez időre visszanyerték jelentésüket.”

Népszava, 2002.01.29. p.16.
* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *
Milyen a sztár, ha magyar? Valami más

„A szépségipari menyecskékkel és a klónozott reklámbonvivánokkal a Valami Amerikának sem sikerül szakítania. Herendi Gábor azonban okosan találta meg az arányokat, bár meséje rém egyszerű, a főbb szerepekre mégis jó színészeket választott, olyanokat, akik nem reggeli beszélgetős műsorokban acélozták tehetségüket. Bár a film viszonylagosan meghozta a színészek számára a népszerűséget, ám, hogy ettől például Szervét Tibort sztárnak tartsuk - hát a világért sem sértegetnénk. (Bár egy internetes honlap szavazásán ő lett a legnépszerűbb hazai színész, a Sztárok tőzsdéjén még nincs árfolyama.)

Hazai szinten hagyjuk meg a "sztár" jelzőt Claudiának, és ajándékozzuk oda minden, televízióban mosolygó tündérnek, hírolvasó királyfinak. Hadd örüljenek... Azon ritka televíziósokat és színészeket pedig, akik színes egyéniségük, valós szakmai hátterük ellenére életképesek maradtak, jól becsüljük meg, és nevezzük csak egyszerűen népszerűnek.”

Nyugat.hu, 2002.07.24.
http://www.nyugat.hu/cgi-nyugat/cikksql.cgi?cikk11729
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Varsányi Gyula: Magyar történelmi road movie

Herendi Gábor:
„- A forgalmazók először nem értették, a Valami Amerika három magyar főszereplője miért nem jön rá azonnal, hogy a Szervét Tibor alakításában megjelenő „amerikai” vendég akcentussal beszél. Aztán megmagyaráztuk, hogy a magyar fülnek az ő kiejtése tökéletesen amerikainak hangzik. Megértették, de a külföldi nézők számára egy bennszülött amerikaival kellett szinkronizálni Szervét egyébként kitűnő angolját.”

Népszabadság, 2003.06.16.
http://www.nol.hu/cikk/114478/
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Stőhr Lóránt: A profizmus tájairól. Valami Amerika

„A színészek nincsenek magukra hagyva, így aztán görcs nélkül, felszabadultan komédiázhatnak. Szervét Tibor az ironikusan magabiztos producer…”

Élet és Irodalom, 2003.01.03.
http://www.es.hu/pd/display.asp?channel=MUBIRALAT0206&article=2003-0103-1347-24JSLD
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Valami Amerika

„A budapesti színházakban már régóta megbecsült Szervét Tibor eleganciájával üde színfoltja a filmnek.”

http://www.egeronline.com/moziszemle/001valamiamerika.php
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Nosticius: Valami filmvígjáték

”Alex, az amerikai filmproducer figuráját visszafogottság, távolságtartás jellemzi. Eszterrel folytatott utolsó, szállodai beszélgetése a film egyik hősévé teszi, igazi mélységeket is kínál a film.”

West Trend, 2002/Tavasz
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Thelma & Louise: Valami Amerika

„Szervét Tibor kellő lazasággal viszonyult a sármos producer karakteréhez. Lüktető, vidám és élettel teli a Valami Amerika, élvezetes magyar mozi.”

Jurátus, 2002.03.06.
http://www.hok.ajk.elte.hu/juratus/19_03/filmsz.htm
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Veress József: Alex Amerikából

„Kellemes meglepetés Szervét Tibor magabiztos játéka, remek műfaji érzéke.”

Népszabadság, 2002.02.08.
http://www.nol.hu/cikk/45274/
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Pindroch Csaba:

„- Szervét Tibor színpadi színészként lenyűgözött. Amikor összekerültünk a filmben, mindig számíthattam arra, hogy segít. Szerepe jó részét angolul mondja, s nekem egyelőre nem erősségem a nyelv, tehát a dialógusainkban nehéz helyzetbe kerültem volna, ha Tibor nem siet segítségemre. Nem csak végszavazással, hanem már a szeméből láttam, hogy hogyan kell reagálnom.”

VOX Mozimagazin, 2002/1.
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Herendi Gábor író, rendező, producer:

„- Szervét Tibort a Radnóti színpadán láttam, az egyik legjobb színészünknek tartom, mégsem látni szinte soha mozivásznon. A színészi kvalitásai mellett óriási szerencsénk, hogy remekül beszél angolul, ez elengedhetetlen „kelléke” a filmbéli szerepének.”

VOX Mozimagazin, 2002/1.

* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *