É l e t p á l y a . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .


Szervét Tibor (Szabó Tibor) 1958. március 1-jén született Cegléden.

A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán doktorált 1982-ben. 1984-ben felvételt nyert a Színművészeti Főiskola (ma Színház- és Filmművészeti Egyetem) színész szakára, ahol mesterei Kerényi Imre, Huszti Péter és Ruszt József voltak.
1988-ban a Szegedi Nemzeti Színházhoz szerződött, majd 1989-ben egyik alapító tagja volt a Ruszt József vezette Független Színpadnak. 1991-1994 között a Miskolci Nemzeti Színház vezető művészévé vált a sikeres jellemszerepek alakítása során. 1994-ben négy színház hívta Budapestre, végül a Cyrano előadással együtt szerződtette át a Vígszínház, amelynek három évig volt tagja.
Fotó: blogpress.hu    
1997. és 2014. között a Radnóti Színház színésze, 2014-től a Thália Színház művésze. Különböző színházakban rendez. Számos művészeti- és közönségdíj kitüntetettje.
A következő színházak előadásaiban játszott még: Karinthy Színház, Budapesti Kamaraszínház, Pinceszínház, Madách Színház, Thália Színház, Rózsavölgyi Szalon, Nemzeti Táncszínház, Centrál Színház, Játékszín.

A szerepeit egyedi megoldásokkal és a nézőkre nagy hatással megformáló színész (lásd: a Miskolci Nemzeti Színház és a Radnóti Színház évről-évre megszavazott közönségdíjait) az interjúiban nagy szeretettel nyilatkozik a szerepeiről. Ezek közül kiemelhető a Cyrano és a Hamlet címszerepe a Miskolci Nemzeti Színházban; a Radnóti Színházban a száznegyvenszer előadott Ványa bácsi Asztrov -, és a kétszázszor játszott Anconai szerelmesek Tomao szerepe, a IV. Henrik díjazott címszerepe, majd a Tóték különös Postása; a Budapesti Kamaraszínház tizenegy éven át játszott Emberbarát előadásának Philip szerepe; valamint a Madách Színházban a Spamalot Arthur királya. Filmszerepei közül a Valami Amerika Alex Brubeck producere, a Magyar vándor Huba vezére, valamint az Apacsok film Tartótisztje a legemlékezetesebb ...jelenleg, 2015-ig.
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .


J o g á s z b ó l   s z í n é s z . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .


Fotó:
Csatáry-Nagy Krisztina


Úgy tűnt, egyenes út vezeti Szervét Tibort a jogi pályára. Érettségijét követően egyértelmű volt, hogy a jogi egyetemre adja be jelentkezési lapját. Szerette a magyart és a történelmet, és ez a két tárgy kellett a felvételihez. Fel is vették, és az éles eszű fiatalember becsülettel le is tette a szükséges vizsgákat, 1982-ben az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán megszerezte jogi diplomáját. Ám nem vonzotta sem a bíró, sem a vádló, sem a védő szerepe.
Szíve legmélyén már rég más szerepekre vágyott. Úgy döntött, újrakezdi tanulóéveit − s egyben az életét. Jelentkezett a Színművészeti Főiskolára. Nem először, hiszen tizennyolc évesen egyszer már beadta a jelentkezési lapját, csak nem mert elmenni a felvételire… Akkor még nem érezte magát elég tehetségesnek, nem hitt áldozatkészségében sem, melyre a színészmesterséghez oly nagy szükség van. A jogi felvételi viszont ment, mint a karikacsapás.
Ahogy emlékezik, végül egy lányra is szükség volt, hogy kellő bátorsággal újra jelentkezzen a Színművészeti Főiskolára. immáron dr. Szervétként. Elsőre ugyan nem sikerült, aztán viszont igen, színész szakra, 1984-ben. Kezdetben kissé furcsa volt az osztálytársaknak, hogy egy pályát módosító, náluk jóval idősebb fickó keveredett közéjük.
1988-ben végzett, Szegedre szerződött, s rég elfelejtette újrakezdését. Profi színészként játszott Szegeden, Miskolcon, éveken át a Vígben, majd 1997-től 2014-ig a Radnóti Színházban. Megszerette őt a színházba járó közönség, együtt örült vele a Jászai Mari-díjnak (1994), a Színikritikusok díjának (1996, 1997), az Érdemes Művész elismerésnek (2010).
Kilencvenkilenc százalékban színházi színésznek tartja magát, mégis úgy érzi, ha a Valami Amerika című film nem lett volna, akkor ma jobbára csak a színházba járó nézők előtt lenne ismert. Így viszont félmillió mozilátogató is megjegyezhette.

Színpadra alkalmazta: Szervét Tibor – olvashatjuk a plakátokon 2015. ősze óta a Játékszín épülete előtt. Daniel Keyes Virágot Algernonnak című drámájának szövegét ültette át a mai kor nyelvére, s vállalta magára a főszerepet is. A mű számos társadalmi, tudományos és jogi kérdést vet fel. A színész bizonyára ez utóbbiban is otthon van.

Falus Tamás: Nekik sikerült = La femme, 2016. március
http://lafemme.hu/emberek/1585_nekik_sikerult

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .


A színházi szövegkönyvek átírásáról és a színészi játékról:. . . . . . . . . . . . . .

Szervét Tibor: -"Szöveg-, meg történet-mániás vagyok. Nagyon verbális dolog a színház, a nyelv pedig nyolc-tíz évente lecserélődik. Tehát nem fogadhatjuk el, hogy ami 50-60-80 évvel ezelőtt lett odaírva, azt nekünk mindössze szépen el kell mondani, mert nagyon más idegrendszerek fogadják ezt be ma. A színdarab és a példány között van egy dramaturgiai, rendezői és színészi munkafázis, amikor megállapítjuk, hogy ez használható, az nem.
Nem arról van szó, hogy kidobom a szerzőt, hanem arról, hogy az én legjobb tudásom és szándékaim mentén megértem őt, felfedezem a sorokban megfogalmazott emberi történetet és azt olyan szövegekkel segítem meg, amelyekről tudom, vagy legalább erősen remélem, hogy általuk a nézők szorosabban tudnak együtt haladni a történettel. Ha ezt nem csináljuk meg, akkor azt kockáztatjuk, hogy a közönség majd néz valamit, amihez tulajdonképpen semmi köze sincs.

A történetet kell látni, mielőtt elkezdünk próbálni. Sokszor a néző csak azt látja, hogy a színész kívülről beszél nagy átéléssel és lélektani hitelességgel, de nem lehet tudni, hogy őbenne mi a feszültség. A néző a feltétel nélküli visszajelző. Mélységes igényük él arra, hogy kapjanak valami igazit, olyat, amivel ők személyesen tudnak azonosulni. Ehhez pedig a színésznek pontosan, precízen kell tudnia azt, hogy amit csinál, az mi, és az hogyan jut el a nézőhöz. Bármilyen amerikai filmet úgy írnak meg, hogy pontosan tudják, hogy mi történjen a nézőben, hol kell lennie feszültségnek, hol kell várakozás, hol kell kiengedés. A színházi előadásban is szükséges ezt a pontos szerkesztést megcsinálni.

A színész akkor tud szabad lenni, és akkor tud nagyon-nagyon érezni és repülni, ha van fogalma ezekről. Nagyon nagy kegyelmi helyzet, hogyha valakinek ezek a feltételek összejönnek, és azon kapja magát, hogy uram-atyám, semmi mással nem kell foglalkozni, csak halál pontos érzelmek szárnycsapásainak segítségével repülni és repíteni a nézőt.

A Virágot Algernonnak - a legutóbbi munkám -, egy nagy emberi küzdelem története. Olyan anyagnak tartom, amit lendületesen, szórakoztató módon lehet elmesélni, és mégis nagy megrendülést tud kiváltani a nézőkben. Varázslatos dolog volt a könyv szövegében megtalálni a színdarabot. Hogy a történet, amivel a néző találkozik, ne lenyomja, hanem megemelje, és vigye magával. Boldog lennék, ha még sok ilyet csinálhatnék."

Előadások, amelyek szövegkönyvét Szervét Tibor átdolgozta:
Neil Simon: Furcsa pár - női változat   (Miskolci Nemzeti Színház, 2005.)
Szép Ernő: Vőlegény   (Miskolci Nemzeti Színház, 2008.)
William Gibson: Libikóka   (Pinceszínház, 2008.)
Pierre Sauvil: Napfény kettőnknek   (Rózsavölgyi Szalon, 2012.)
Frederick Knott: Gyilkosság telefonhívásra   (Rózsavölgyi Szalon, 2014.)
Daniel Keyes: Virágot Algernonnak   (Játékszín, 2015.)

Alexandra Irodalmi Kávéház, 2013.06.20.
Szinház.hu, 2014.02.12.
Klubrádió, 2014.12.09.
Színes rtv, 2016.02.08.


S z í n h á z   -   v á l t á s o k . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .


Ódry Színpad

1988. Három nővér
"Szervét Tibor Versinyinben szépen dolgozza ki a szerelmes alezredest, a hódító külsejű férfit, aki egyben az oly áhított moszkvai levegőt is behozza a Prozorov-házba. Mellette mindenki más jelentéktelen.” (Csizner Ildikó)

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Szegedi Nemzeti Színház

1989. Az Arbat gyermekei
”Szervét Tibor feltűnően erőteljes művészi jelenléte meghatározó a darabban." (Sulyok Erzsébet)

1989. A kőszívű ember fiai
”Szervét Tibor a társulat leginkább diszponibilis tagja, szerepek sorozatában hívta föl magára a figyelmet azzal a finom, technikás, korrekt, nem tolakodó, de állandóan színvonalas teljesítménnyel, amit színészi jelenlétnek szokás nevezni és a „titka” alighanem – az egyéniség.” (Sándor Erzsi)

1989. Lear király
”A fiúk közül Edmund, a fattyút játszó Szervét Tibor a meggyőzőbb. Mintha a rendezés a trón után áhítozó cselszövő köré komponálta volna az anarchiát. A fiatal színész temperamentumosan hozza a színpadra ezt a könnyen boldoguló figurát.” (Csizner Ildikó)

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Miskolci Nemzeti Színház

1991. Othello
”Othello attól roppan össze, hogy a Jágó-keltette bizonytalanság búvópatakja sorra mossa alá azokat a biztosnak vélt pilléreket, amin eddig boldogsága, az élete támaszkodott. A csattanó: Szervét Tibor. A bemutató estéje kétségbevonhatatlanul az övé volt. Szervét tökéletes civil: bejön, nem csinál semmit és Jágó. Ennél többet egy színész aligha érhet el." (Kiss József)

”Jágó irigy, féltékeny, hatalomvágyó, de egyben okos is. És kitűnő pszichológus, aki annyira befonja áldozatait, hogy Othello még akkor sem haragszik rá, amikor már kiderül az igazság. Szervét Tibor brillírozik.” (Szabó Z. Levente)

1992. Úrhatnám polgár
”Talán ő volt a legszimpatikusabb Jágó, akit életemben láttam. A Jourdain urat megleckéztető-megkopasztó tanárok közül jellegzetesen egyéni filozófiatanár. A fején hordott felemás paróka talán felemás lelkületet is takar. Ő így látja, így láttatja, mi tapsolunk neki. Szervét Tibort az idei szezonban ismerte meg és máris megszerette a miskolci közönség.” (Bíró István)

1992. Csárdáskirálynő
”Szervét Tiborról - aki nemrégiben lesántult Jágóként nyerte el a miskolci közönség kegyeit - kiderült, hogy Bóni grófként (kissé egyénien, de) remekül táncol és bolondozik, ha kell.” (Kiss József)

1992. Mesél a bécsi erdő
”A kiemelkedés, a normáktól való valamiféle eltérés útját keresgéli Alfréd, csak ehhez nem ismeri eléggé önmagát és nem valami válogatós az eszközeiben. Szervét Tibor nem eleve gátlástalannak és érzéketlennek játssza Alfrédot, felvillantja érzelmeit, esendő voltát is.” (Dömötör Adrienne)

1992. Cyrano
”A legtöbbre, a sokra hivatott címszereplő, Szervét Tibor jutott. Érzékeny, hajlékony játékában még bizonyos nagyvonalúság is felfedezhető és amikor lehet, Szervét visszaigazolja Verebes elképzelését. Alakításának legszebb pillanatait ugyanis Cyrano némaságára időzíti.” (Stuber Andrea)

"Az a Cyrano, akit Szervét Tibor megformál, Valaki volt a Senkik között. Magányos hős, aki azért keveredett párbajokba, verekedésekbe, azért került szembe urakkal és potentátokkal, mert az igazság, a becsület mindenekfölött s – előtt való volt számára. Azzal tartja fogva a nézőit, hogy nem a túlcukrozott, túlhabzó romantikát veszi észre Rostand művében, hanem azokat a nagy emberi szenvedélyeket és igazságokat, amelyek ott élnek a sokszor csak teátrálisnak olvasott szövegben.” (Takács István)

”A fanyar mosolyú Szervét egyszerűséget vállaló átlagember, akiből a fizikai és a lelki erőpróba csinál társainál nemesebbet. Hajlékony, eszes, jó ritmusérzékű színész. A premier után „a legnagyobb magyar Cyrano”, a díszvendég Szabó Sándor kézfogása őszinte gratuláció volt.” (Tarján Tamás)

”Szervét Tibor a szálkásság alatt őrzött erkölcsi érzéket, vagyis a jellemet hangsúlyozza és nem a külsőségeket.” (Kállai Katalin)

”Elmondhatjuk, hogy a Cyrano alakításával és a Stuart Mária Robert Dudleyjeként, - ahogyan előző este láttuk őt a pesti vendégjáráson –, az utóbbi idők egyik legígéretesebb színészpályája indult Miskolcról.” (Bános Tibor)

1993. Stuart Mária
”Egészen lenyűgöző Szervét Tibor, mint Leicester. Üldögél, néz, vigyáz minden rezdülésére. Szigorú önkontroll alatt áll; szerepjátszása csupa kockázat és feszültség. (Végtére is Leicester nem tudhatja magáról, hogy olyan jó színész, mint Szervét.) Amíg erős, addig varázsa félelmetes; szinte sátáni vonzerő. Amikor összeomlik – rácsárnyékok közt, tapintatos homályban -, szívszorító a gyengesége. A miskolci Stuart Mária a szezon (engem) legfelvillanyozóbb produkciója.” (Stuber Andrea)

”Különösen Szervét Tibor mutatkozik színpadjainkon ritka jelenségnek. Erőteljes, gyors, magabiztos, kemény férfit ábrázol. Ellenszenves, de lenyűgöző, tiszteletet parancsoló. Aljassága és hatalomvágya célratörő fegyelemmel párosul.” (Zappe László)

”Szervét Tibor közel áll ahhoz, hogy mágikus egyéniség legyen. Az értelmezés a tehetség kiváltsága, s ebben az előadásban bőven van mindkettőből.” (Koltai Tamás)

1994. Hamlet
”Hamlet megszemélyesítője, Szervét Tibor mintha teljesen belülről élné meg apja halálának a drámáját. Nem a külső szemlélőnek jeleníti meg a testvérgyilkosságot, anyja hitszegését, hanem saját magának. Nem eljátssza, hanem átéli a tragédiát. Különleges visszafojtottsággal, indulatainak a szüntelen féken tartásával viaskodva, halk hangon, ahogyan csak a rendkívül magukkal ragadó érzések élnek az emberben. Szervét Tibor meggyőző. Mégpedig csöppet sem látványosan, nagyon is eszköztelenül. A hanghordozásában, a halkságában megvan mindaz, ami mind a tökéletes érthetőséghez, mind a magatartásával való föltétlen azonosuláshoz nélkülözhetetlen. Nincs szüksége úgynevezett színészi eszközökre: szinte minden gesztus nélkül a jelenléte elegendő Hamlet megjelenítéséhez. Mindez látványosan indokolja friss Jászai-díjának a megérdemeltségét.” (Veszprémi Miklós)

"A darab ereje talán épp abban rejlik, hogy a képmutatás több rétegén áthatol az igaz és tiszta szándék, az erkölcsi ítélet is, amit a darab vált ki és igazol egyértelműen. Szervét Tibor alakítása újabb színnel járult hozzá ehhez a pontosan körülrajzolt figurához. A miskolci Hamlet érzékeny volt és férfias, intellektuális és szenvedélyes, és egyetlen pontba gyűjtötte össze a darab sokszálú és szálaira szedhetetlenül szorosra sodort mondanivalóját." (Göncz Árpád)

Miskolcról Budapestre

indult Szervét Tibor a Vígszínház Cyrano-meghívására.
Ekkor a Miskolci Színház „Színházi Esték” folyóiratában így búcsúztatta őt egy miskolci néző:
”Lenni vagy nem lenni? Maradni vagy elmenni? – ez a kérdés. Mialatt Szervét Tibor, Miskolc Hamletje az előbbit mondja, mint családapa már a következőt fontolgatja. Jó itt, a közönség szereti s igazán nem lehet elégedetlen a szerepeivel sem. Ám egy ajánlat a Vígszínháztól szakmai szempontból mindenképpen nagy előrelépés lehet. Meri-e azonban vállalni az újabb s talán nehezebb kihívásokat? Itt már mindenki ismeri, s tudja jól, ha a darab nem is arat sikert, Szervét mégis megállta a helyét, és ezért érdemes volt színházba menni.
A miskolciak szívükbe zárták már őt. Ha mégis elmegy, akkor pedig büszkék lehetünk arra, hogy valaha is köztünk volt és nekünk játszott.”

http://szinhaz.szervet.org/071-frame.html

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Vígszínház

1995. Cyrano
"Szervét Tibor: - Ez a mostani Cyrano magányos lesz. Nagyon magányos, de izgékony szellemű ember lesz, kiszámíthatatlan, szuverén." (Esti Hírlap)

”Szervét Tibor még meg sem szólalhatott Cyranóként, máris arra kellett képernyőn felelnie, mit szólnak ehhez a szereposztáshoz a többiek. Verebes István rendezését Várkonyi Zoltán is vállalná, illetve - elnézést, de ismertem őt - irigyelné. És hála Szervét Tibornak, végre-valahára volt újra katarzis egy darab végén.” (Bánkúti Gábor, Kossuth Rádió)

"Szervét Cyranója a szellemi és erkölcsi értékek keserű magányáról szól. Szervét finom, intellektuális eszközökkel egyszerűen megszeretteti Cyranót, és vele kicsit talán divatjamúlt erényeit is. Ironikus fölényű, kesernyés, szemérmes Cyranója több is, más is, mint Rostand hőse." (Győrffy Miklós)

"Gyógyíthatatlan önérzete és büszkeségkomplexusa van. Ezt érdemes eljátszani. Szervét ebből a figurából indul ki." (Koltai Tamás)

"Vizsgavívást produkált a lényeges csatározásokban, szívszorítóan jó, amikor saját teljesítményét, az alkotás örömét élvező költőként, saját szerepvállalásának áldozataként, kisemmizett Lázárrá válik a csókok lakomáján. Nem Cyrano orrára, hanem a lelkére figyelünk…" (Földes Anna)

”Nagy találmánya az előadásnak Szervét Tibor, számomra az érzelmek teljességét hozza. Példaadóan és lenyűgözően.” (Barabás Tamás)

"Cyranója egyenest kitűnő, jogos tehát, hogy a legszebb pesti színház az újjáépítése utáni első évadjában e parádés szerepre meghívja. A szívünkben lakozó Cyranót ünnepeltük, aminek akkor is örülünk, ha a színház csak távoli ráutaló magatartást tanúsít.” (Berkes Erzsébet)

"Bravúrosan oldja meg a monológok közvetlen és gondolatiságukat hangsúlyozó tolmácsolását anélkül, hogy ívüket, ritmusukat megtörné. Keserű, magányos egyéniség ez a Cyrano. Alakítása mindenesetre erőteljesen gazdagítja a magyar Cyranók színes és értékes sorát.” (Karcsai Kulcsár István)

1995. Ivanov
"Szervét Tibor jelentős és hiteles Ivanov. Sikerül neki, ami e szerep megoldásának kulcsa: jelenlétének intenzív belső feszültségével hatni. Nem „játssza” a meghasonlottságot, hanem árasztja magából. Zárkózott, hűvös Ivanovja egyszerre érezteti a férfi ifjúkori jelentékenységét, azt a vonzerejét, amely Szását még most megragadja és a kiégettséggel járó szenvedést, amelyet csak roppant önuralommal tud elviselni." (Györffy Miklós)

"Erős intenzitású, de kevés mozgással párosuló jelenlétével, visszafogott, "belülről őrlődő" szövegmondásával túl erős ellenpontja a populáris vígszínházi játékstílust masszívan hozó környezetének." (-elbé-)

1996. A dzsungel könyve
"Érdekelt az egészben az, hogy hogyan mozog, hogy néz, milyen a fejének a ritmusa, meg az, hogy el bírjam énekelni ezt a jó kis számot, amit írt Dés Laci. Ezt a maszkot, amit fölrajzolgatok a fejemre, én találtam ki.” (MTV)

”Ebben a Sír Kánban benne van a Micimackó nehezen nevelhető Tigrise.” (Gabnai Katalin)

”Rezignáltság van Szervét Tibor hanyatló maffiózó Sir Kánjában.” (Koltai Tamás)

”Sir Kán a világgyűlölővé lett fogyatékos, nagydumájú, lerobbant vagány pontos figurája. Nagyon pregnáns alakítás.” (Lajos Sándor)

1996. Mágnás Miska
”Pápai Erika és Szervét Tibor ideális primadonna-bonviván páros.” (Barabás Tamás)

"Kevélyen lerázza magáról a gróf vesztegetési kísérletét, makacsul kitart amellett, hogy a vasút bizony a faluban áll meg. Szervét Tibor tehetséges „korunk értelmiségi hőse”. (Csáki Judit)

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Radnóti Színház

1996. Ványa bácsi
”Nagyon jó ötletnek tűnt Szervét Tibor meghívása Asztrov doktor szerepére. Az ő habitusa, színészi játéka pontosan beleillik a társulat stílusába. Magát a karaktert jól fel is építi Szervét, látjuk benne az egykori energikus, tehetséges embert, aki lassan sorvad a kisszerű környezet szorításában.” (Lévai Balázs)

”Szervét arat a színen: olyan felszabadultsággal játszik, mint aki hirtelen megtalálta a helyét. Alighanem valami ilyesmi a színház.” (Stuber Andrea)

1997. Anconai szerelmesek
”A társulat élvezi a játékot, s örömmel elhiszem Szervét Tibor huncut mosolyának, hogy jól érzi magát ebben az új szerepkörben és színházban. Számomra az ő neccpólós, őszülőre festett halántékú, de még fiatalosan fickós apafigurája, jókedélyű életszeretete jelentette a legkellemesebb meglepetést.”
(Magyar Judit Katalin)

”Szervét Tibor úgy hozza az atlétatrikós proli-amorózót, hogy a Gassmann-Tognazzi-Sordi típus mozi-kvintesszenciája is megjelenik benne, ha színen van, egymaga betölti.” (Koltai Tamás)

”Tomaóként Szervét Tibor jó arányérzékkel karikíroz. Alakítása élvezetes, mégis azt gondolom, hogy kitűnő tehetségét nagyobb feladatokra adta az ég.”
(Berkes Erzsébet)

2005. Tóték
„Szervét Tibor, mint Postás-narrátor vagy inkább rezonőr, aki ütődöttként a legokosabb: filozófiai kísérletet tesz a dolgokban lévő a priori ellentmondások feloldására.” (Koltai Tamás)

„A Postás a végzet ügynökévé válik, Szervét Tibor pedig az előadás főszereplőjévé. A színész játéka fokozatosan meggyőz arról, hogy ebben a változatban így kellett - Lear bolondjaként - minősíteni, jutalmazni és büntetni a levelek címzettjeit.” (Földes Anna)

„Katatón fél-istenként közlekedik a történetben, pedig valójában nincs velük és nincsen ott. Az adaptáció és főként Szervét Tibor revelatív alakítása sugallja: Örkény színpadára e postás, mint vendég érkezik. Beckett küldte – maga Godot idetévedt csökevénye.” (Pap Gábor)

„Szervét Tibor Postása akkurátus elemezgetéseivel, lassú mozdulataival minden apró részletében kidolgozott jellemet vitt színpadra. Sorsa megrázó, lelke valóságos pszichológiai csemege. Gothár Péter rendezésének ugyanis Postása van, Őrnagya nincs.” (Kővári Orsolya)

2005. IV. Henrik
„Szervéten múlik az előadás sorsa, és ő teljes mértékben megfelel a várakozásnak. Aki húsz évig IV. Henriknek képzeli magát, annak a színlelt őrültség élhetőbb valósággá válik, mint visszamenni a "valódi" életbe, amelynek szereplői szimplán elárulják őt. Nem téved az őrület túlszínezésébe, túlzásai mögött is érződik az intellektuális fegyelem. Szervét - no meg Pirandello - elviszi az előadást.” (Koltai Tamás)

„Szervét Tibor pengeélen táncolva járja végig a főhős kálváriáját, ki-be járását a császári álarc mögül, s amint mélyül a múltjával való szembesülés okozta fájdalom, úgy mélyül, rétegződik szerepformálása. Képes visszafogottan, ám annál drámaibban leleplezni, mi is lakozik a bensejében. Vádbeszéd és csendes önvallomás egyben utolsó felvonásbéli önleleplezése.” (Metz Katalin)

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Thália Színház

Szervét Tibor, 2014.:
„- Nagyon jó dolog, ha valakit hív egy színház. Sok olyan ember játszik ott, akiket nagyon bírok, akikkel szívesen teszek egy kísérletet arra, hogy tudunk-e együtt dolgozni, hogy szükség van-e valóban énrám. És ha úgy tudok részt venni az ottani munkában, hogy az nekik is, nekem is és a nézőknek is örömet okoz, akkor az egy nyitottabb és tevékenyebb hely lehet számomra.”

http://szinhaz.hu/interjuk/55371-a-tehetseg-ma-mar-keves-interju-szervet-tiborral

2014. A hőstenor
Szervét Tibor: - "A Hőstenor egy furcsa, kevert műfajú színdarab, mert bohózat, vígjáték, szerelmi komédia is. Tehát három, önmagában is sikeres és sikert garantáló műfaj keveréke, és mi igyekszünk mind a három műfajnak a legjavát adni a nézőknek." (MTVA)

"Már attól mosolyra húzódik a szánk, ha meghalljuk olaszos akcentusát. A szerepet, mint ha csak rá öntötték volna, bravúros debütálás ez a Thália társulatban." (Artiq)

2015. Két szék között
"Szervét Tibor Edmondról: - Én vagyok a spirituszrektor. Az, aki a szálakat mozgatja. A kém, aki tulajdonképpen a fiatalok érdekében manipulál, és ez egy klassz dolog." (Thália Szieszta)

"A vígjátékot mintha csak Szervét Tibornak írták volna, aki Edmond szerepében magabiztos fölénnyel uralja a történetet és mozgatja a többi figurát." (Magyar Hírlap)

"Szervét jól hozza a cinikusnak tűnő, mégis melegszívű intrikust, jutalomjáték, ahogy mondani szokták: könnyű darabban is van súlya a színpadon." (Recenzor)


Szervét Tibor: „- A 2014-15-ös évad most nagyon munka terhelt, mert tizenegy különböző színdarabban játszom.

https://www.youtube.com/watch?v=FT4exP9p9ms

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

   A  2014/15-ös  évadtól  Szervét  Tibor  színházi  előadásai,  szerepei:
Libikóka Jerry Pinceszínház 2008.05.09-16.02.25.
Spamalot Arthur Madách Színház 2009.09.26-15.11.15.
Furcsa pár Felix Madách Színház 2011.10.15-
Furcsa pár furcsán Oscar Madách Színház 2011.10.26-13.04.25.
Bolha a fülbe Auguste Radnóti Színház 2012.03.25-15.06.02.
Mary Poppins Mr.Banks Madách Színház 2012.09.22-
Napfény kettőnknek Bertholin Rózsavölgyi Sz. 2012.11.06-
Gyilkosság telefonh. Tony Rózsavölgyi Sz. 2014.02.27-15.06.06.
Elsötétítés Férfi Rózsavölgyi Sz. 2014.04.11-16.06.10.
Örök kikelet Ady Pr-Táncszínház 2014.04.28-15.12.14.
A Hőstenor Tito Thália Színház 2014.10.11-
Jó emberek Mike Centrál Színház 2014.11.28-
Két szék között Lucien Thália Színház 2015.02.28-16.05.07.
Virágot Algernonnak Charlie Játékszín 2015.10.31-
Amerikai bölény Don Thália Színház 2016.03.05-17.05.20.
A nagy kézrablás Carmichel Thália Színház 2016.04.23-18.04.11.
Kean, a színész Kean Thália Színház 2017.03.04-18.03.24.
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .


E m l é k k ö n y v . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .


Fotó: Hortoványi István

Eljátszotta a Hamlet és a Cyrano de Bergerac címszerepét, Jagot az Othelloban, a Rómeó és Júliában Mercutiót, volt Henry Higgins a My Fair Ladyben és Asztrov a Ványa bácsiban, az országos elismerést és népszerűséget mégis a Valami Amerika című film hozta meg számára. A szakma Jászai Mari-díjjal jutalmazta, a közönség 2002-ben neki ítélte a tizenkét legnépszerűbb magyar színésznek járó Súgó Csiga díj fődíját. Szervét Tibor most gyermekéveiről és színészi pályája kezdeteiről mesél.

- A napokban Cegléden jártam, és láttam a szülőházamat. Most egy vegyesbolt van ott, a Pesti út 22-ben, ahol gyermekkorom első tíz évét töltöttem…

- Nálunk a dédmamám volt a család motorja. Fiatal éveiben malmai voltak, kocsmát és szatócsboltot működtetett, kisgyerekkoromban azonban virágárus kofaként dolgozott a Nagycsarnokban.
Emlékszem, időnként nekem is el kellett kísérnem, és be kellett vele állnom a pult mögé, virágot árulni. Eleinte restelltem a dolgot, és kényelmetlenül éreztem magamat, de később belejöttem. Megszerettek a vevők, sztár lett az aranyos kissrácból a piacon.
- A nagymamám a dédmamámhoz hasonlóan nagy erejű, energikus asszony volt. Néhány háznyira laktak tőlünk a nagypapával. Délutánonként, hétvégenként az ő kertjükben játszottunk a barátaimmal. Bicikliversenyeket rendeztünk, és a barackfáról íjjal lövöldöztünk a járókelőkre, no meg egymásra. Akkoriban - mint a kiskamaszok általában - valamennyien faltuk a Karl May- és a Cooper-könyveket, így aztán A Old Shatterhandként és Old Firehandként gyártottuk fáradhatatlanul szurokgombócos nyilainkat.

A Bakáts térről a Móriczba . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

- Tízéves voltam, amikor édesanyám és a nagyszüleim úgy döntöttek, a jövőm szempontjából szerencsésebb, ha felköltözünk Pestre. Édesapám már nem élt, őt négy és fél éves koromban veszítettem el... A IX. kerületbe költöztünk. A Bakáts téri zenei általános iskolában vidéki fiúként eleinte borzalmasan éreztem magam. Tele voltam félelemmel, szorongással, megfelelni akarással. Mire beilleszkedtem végre a nagyszájú Bakáts téri srácok közé, újra váltanom kellett.

- Tizennégy évesen egy belbudai elit iskolába kerültem, a Móricz Zsigmond Gimnáziumba. A kor felső középosztályának gyerekei jártak oda, csupa "úrifiú". Egyedüli pestiként itt sem éreztem magam túl otthonosan. Pláne, hogy egy adminisztrációs hiba folytán matematika tagozatra vettek fel. Én eredetileg az angollal szerettem volna emelt óraszámban foglalkozni, a reáltárgyak sosem álltak közel hozzám. Az első év végén a matektanárnőm, Nusi néni el is árulta: eleinte attól félt, hogy én leszek az egyetlen, akit ki kell buktatni az osztályból. Teljes erőbedobással tanultam, hogy ne lógjak ki a többiek közül, akik viszonylag jól beszélték a matematika nyelvét. Végül ebből a tárgyból is jó eredményt értem el: négyesre érettségiztem.

Latinovits és Ruszt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

- Már tizennyolc évesen is kacérkodtam a gondolattal: egyszer színész leszek. De akkor még nem mertem felvételizni a Színművészeti Főiskolára. Ehelyett a jogi egyetemre adtam be a jelentkezési lapomat, csak azért, mert szerettem a magyart és a történelmet, és oda ebből a két tantárgyból kellett felvételizni. Bár becsülettel elvégeztem az egyetemet, sehogy sem tudtam magam elképzelni sem a védő, sem a vádlott, de még a bíró szerepében sem. Szeretett irodalmi hőseimnek, a Dumas- és a Rejtő-regények szereplőinek kalandos, fordulatokban gazdag élete vonzott. Leginkább gróf Monte Cristo romantikus, szokatlan tragédiákkal és rendkívüli boldogsággal, nagy bukásokkal és felemelkedésekkel megáldott élete ragadott meg. Ilyen sorsokkal csak a színpadon találkozhat az ember. De a színház irányába terelt Latinovits Zoltán művészete is. Ezzel együtt az egyetem után egy évig egy ingatlankezelő vállalatnál dolgoztam, aztán rövid ideig ablaktisztító voltam a Vörös Október Termelőszövetkezetnél. Csak utána kerültem a Veszprémi Petőfi Színházhoz statisztának. A színművészetire huszonhat évesen, korengedménnyel vettek fel.

- Bár az egyetemen szereztem némi társasági jártasságot, eleinte itt sem találtam a helyem. Az évfolyamtársaimnál jó pár évvel idősebb voltam, ez is zavart; és nem éreztem elég tehetségesnek magam, attól tartottam, előbb-utóbb ki fognak rúgni. Ebben az időszakban nagyon sokat segített az egyik tanárom, Sőtér Magda, aki hangtant tanított a főiskolán. Remek pedagógust és szenzációs embert ismertem meg benne. Univerzális tanár volt, élettanár: tanítványai bármikor számíthattak arra, hogy meghallgatja őket, elbeszélget velük a szakmai, magánéleti gondjaikról, és hihetetlen empátiával segít nekik kibogozni életük összegubancolódott szálait. A másik tanárom, aki erősen hatott rám, a nagy színházcsináló, a zseniális mágus, Ruszt József volt. A negyedik év végére baráti viszony alakult ki köztünk, így a főiskola után három csoporttársammal együtt a Szegedi Nemzeti Színházhoz szerződtünk, amelynek ő volt a művészeti vezetője. 1989-ben vele együtt én is részt vettem a Szegedi Független Színpad megalapításában. A közös munka szakmai nézetkülönbségek miatt szakadt meg. Szeged után a Miskolci Nemzeti Színházhoz, majd a Vígszínházhoz kerültem. A Radnóti Színháznak 1997 óta vagyok tagja.

- Azok a szerepek állnak közel hozzám, amelyekre sikerül úgy "rápörögnöm", hogy azt mondják, akik jól ismernek: neked ezt nem is kellett eljátszanod, ez az ember te vagy. Három-négy ilyen szerepem volt eddigi pályafutásom alatt. Nagyon szerettem Cyranot - az ő életének iránya ugyanaz, mint gróf Monte Cristoé: hallatlanul nagy áldozatot hoz, belebukik, és felmagasztosul. "Mellesleg" szellemes elme, tehetséges költő, nagy harcos és rendkívül tisztességes ember. Szeretem Asztrovot, a büdös, alkoholista orvost a Ványa bácsiból, és Don Tomaot az Anconai szerelmesekből. Nagyon közel áll hozzám Philip, őt Christopher Hampton Emberbarátjában játszom. Moličre mizantrópja (embergyűlölő – a szerk.) vagdalkozik. Senkit sem kímél, ha hamisságot tapasztal, gerinctelenséggel találkozik. A végén mindenkit magára haragít, hátat fordítanak neki, magára marad. Philip éppen az ellentéte: megpróbálja megérteni és megszeretni társait, senkit nem akar befolyásolni. A darab végén mégis mindannyian megsértődnek, hátat fordítanak neki, magára marad.

A lányok angyalok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

- A színészet mellett a Miskolci Nemzeti Színházban rendezőként is kipróbálhattam magam. Különleges élmény volt színpadra állítanom a Kabarét és Neil Simon Mezítláb a parkban című darabját. A rendezés mellett egyre inkább vonz a tanítás is. Úgy érzem, mind színészetből, mind emberségből én is tudok valamit nyújtani azoknak a fiataloknak, akik a színészi pályáról álmodnak. A Zeneakadémián már volt egy prózai mesterségkurzusom, idén januártól pedig felvételi előkészítőt tartok a Színművészeti Egyetemre készülőknek.

- A lányok? A lányok angyalok... Romantikus lelkű hőseimhez hasonlóan fiatalon én is nagyon szerelmes természetű voltam. Beleszerettem a westernfilmek lóháton száguldozó, szép amazonjaiba, az osztálytársnőimbe, a tanáraimba. Emlékszem, gimnazista koromban volt egy gyönyörű angoltanárnőnk – leginkább Diane Keatonra hasonlított, természetesen érte is halálosan oda voltam. Az első igazi szerelem tizenhat-tizenhét évesen köszöntött rám. Az a magas, fekete kislány bizony semmiben sem hasonlított a kalandregények és a romantikus mozifilmek kisasszonyaira.

- Ma is szerelmes típus vagyok, de már nem úgy, ahogyan régebben. Vagyis megszűnt bennem az a mindent átfogó, nagy szenvedély. Úgy tapasztalom, a szerelem nagyon könnyen áldozatul esik a hétköznapoknak. Csak akkor nincs így, ha a férfit és a nőt nagyon mély szeretet fűzi egymáshoz, és összhang uralkodik közöttük. Ehhez viszont hatalmas mázli kell. Hiszek abban, hogy mostani párommal mint férfi és nő, mint ember és ember tökéletes "fedésben" vagyunk. Jelenleg ő és kilencéves kisfiam a legfontosabb az életemben, no meg édesanyám, aki hál' istennek még ma is jó egészségnek örvend.

Török Andrea: Egy modern Monte Cristo = Családi Lap, 2003.01.p.50-51.



B i o g r á f i a . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .


1958.03.01.

Cegléden született. Anyja neve: Molnár Irma. Nőtlen.
gyermek: Gergely (1994.)

1977-1982.

Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogtudományi Kara

1983.

Ingatlankezelő Vállalat bérleményhasznosítási csoportvezetője

1984.

Veszprémi Petőfi Színház stúdiósa

1984-1988.

Színház és Filmművészeti Főiskola

1988-1989.

Szegedi Nemzeti Színház tagja

1989-1990.

Független Színpad tagja

1991-1994.

Miskolci Nemzeti Színház tagja

1994-1997.

Vígszínház tagja

1997-2014.

Radnóti Színház tagja

2014-

Thália Színház tagja