Molnár Éva: Szervét Tibor. Interjú
T-Online klip, 2005.[10.05.]

- Közönség díjaim vannak számosan és ez rendkívül jó érzés, rendkívül jó érzés. Ezt nem is tudom elég… bőségesen megfogalmazni, hogy ugye tényleg ritkán találkozik az ember a nézők visszajelzésével. Az, hogy a Radnóti Színházban van ez a közönségdíj amit a nézők szavaznak meg, és ezt negyedik alkalommal kaptam meg tavaly, ez nagyon jó. Jó dolog kapni közönség díjat is, szakmai díjat is, mégiscsak visszajelzés, igen. Sokat romlik ugye a színészet presztízse ebben a kulturális közegben, ami most kifejlődött az utóbbi időben. Ez egy ilyen kis megnyugtató visszajelzés, hogy hát azért van annak haszna, meg vetülete, amit mi csinálunk.

- A IV. Henrikről dicshimnuszokat zengtek a kritikusok.

- Az ember valahogyan csinál egy munkát, valamilyen gondolatok mentén, valamilyen szándékkal. A jó kritika is tud… egyszerűen egy vállrángatásba torkollni, hogyha valami olyan módon van az ember méltatva, vagy megdicsérve, amire álmában se gondolt, és aminek semmi köze ahhoz, amit én csinálni akartam ezzel a szereppel és ebben a próbafolyamatban. Ugyanakkor a rossz kritikának is van olyasfajta előnye, hogyha annak a logikának a mentén látom, hogy ő jött velem csak nem tetszett neki, vagy nem látta, vagy nem tűnt fel, ez azt jelenti, hogy énnekem valamit modulálnom kell. Tehát ilyen értelemben egy picikét, és nagyon kevéssé van értelme a munkára vetíteni a kritikát. Tehát van a kettőnek köze egymáshoz.

Garas Dezső azt mondta, - jó régen mondta, csak nagyon megjegyeztem -, hogy a tengerészek között van egy ilyen, hogy a „hamburgi mérce”. Onnan kapta a nevét, hogy évente egyszer a legerősebb tengerészek bezárkóznak Hamburgban valami kocsmában. Beszögezik az ajtókat, három napig mérkőznek, erőpróba, ki az erősebb. Tökéletesen a nyilvánosság kizárásával zajlik ez, de három nap múlva kinyílik az ajtó és akkor kijön a 12 legerősebb tengerész. Senki sem mondja meg, hogy ki nyert és ki volt az utolsó, de mégis mindenki tudja. Azt mondta Garas, hogy a színészek között is van egy ilyen ki nem mondott, hallgatólagos, furcsa és mégis létező belső - nem is hierarchia, hanem megmérettetés - és teljesen függetlenül a díjaktól, függetlenül mindentől a világon, ez a szakma belül beméri önmagát és tudja, hogy kit hova tegyen.

http://t-online.hu/player/magazin/ index.html?video=http://ondemand.video.t-online.hu/origoplay/danubius/ interju/SzervetTiborT.wmv&kep=mozgo&adatok=Szervét%20Tibor
A nyilatkozatot a videó alapján lejegyezte: Baráth Mari