Beke Csilla: A szerelem a leggazdagabb kapcsolat
Beautyeffect Magazine, 2004.05.15.


A szavazás egyértelmű és fölényes volt: olvasóinktól a tíz jóképű és vonzó férfi közül Szervét Tibor színész kapta a legtöbb voksot, hogy őt faggassuk a nőkről, a szerelemről. Nem ígérkezett könnyű feladatnak, mert ő igencsak szűkszavú ebben a témában.

- Rólad a sajtóban nem keringenek pletykák, nem jelennek meg fotók a színházon kívüli életedről. Szándékosan maradsz ennyire titokzatos?


- Az nem titokzatosság, ha valaki nem nagyon beszél a magánéletéről. Az én ízlésemmel egyáltalán nem fér össze, amikor címlapokon meglátok embereket, amint a legutolsó barátnőjükkel, vagy az éppen szakított férjükkel/feleségükkel szerepelnek, netán arról szól a főcím, hogy ki harcol a gyerekekért. Ehhez senkinek semmi köze. És nem járok olyan helyekre, ahol a lesifotósok lekaphatnának.

- Mit gondolsz, mivel hatsz a nőkre?

- Becsületszóra - nem tudom. Újságírókkal sokszor nyitótétele a beszélgetésnek, hogy én egy ilyen-olyan sármos férfi vagyok, de én ezt nem így élem meg. Nem része az önmagamról alkotott képnek. Ezért nem is tudok vele mit kezdeni. De nagyon örülök, ha így van.

- Akkor úgy kérdezem: mivel próbálsz hatni arra a nőre, akinek a figyelmét fel akarod hívni magadra?

- Megpróbálom szeretni, hogy örüljön annak, hogy mi együtt vagyunk.

- Hiú vagy?

- Elég sokat sportolok és törődök a fizikumommal, de ennek nem az az elsődleges funkciója és másodsorban sem az az oka, hogy jól akarok kinézni, hanem az a dolgom, hogy működőképes legyen a testem, kívül-belül. Egészség nélkül megbénulok. Nagyon mozgékony életet élek, sok munkával, sok sportolással és egy gyerekkel. Ahhoz, hogy ezt bírjam, jó karban kell lennem. De olyan értelemben nem vagyok hiú, hogy a tükörben nézegessem magam, és a hatos meg a tizenkettes hajszálamat megpróbáljam átfésülni a kihullott ötszázezer helyére, az nem érdekel.

- Könnyebb a férfi dolga, ha színész?


- Egyáltalán nem foglalkozásfüggő, hogy egy férfi milyen viszonyban van a nőkkel. A színész ismerkedési lehetőségei sokkal korlátozottabbak, mint egy ügynöké vagy egy orvosé, aki foglalkozásszerűen állandóan csajokkal találkozik. És a dumája sem feltétlenül jobb.

- Színészkedtél már kapcsolatban?

- Soha. Másokban gyakran felmerül, hogy egy színész játszik-e bizonyos helyzetekben. De nem, mert akkor ő nem színész, nincs szerepe. Lehet, hogy nagyobb a tűréshatára, vagy ha nagyon fáj valami, akkor kevésbé mutatja, de talán még ez sem igaz.

- Választasz, vagy hagyod, hogy válasszanak?

- Ahogy az élet hozza.

- Magázódsz vagy tegeződsz?


- Szeretek magázódni, nagyon.

- Ki volt a legfontosabb nő az életedben?

- Nem mondok neveket!

- Azt hittem, az Édesanyádat fogod említeni.

- Dehogy mondom az Édesanyámat! Ő nagyon-nagyon fontos nő az életemben, de nem a legfontosabb. A szerelem a leggazdagabb kapcsolat. Voltam már mindent elsöprően szerelmes, és akkor az a lány volt számomra a legfontosabb.

- Az idő múlásával változik a kapcsolatod a nőkkel?


- Igen, persze. Ahogy egy fiú felnőttesedik, sokkal szélesebb spektrumon találkozik a nőkkel. Amikor csak jár valakivel, és elmegy a haverjaival meg a barátnőjével kosármeccsre, kocsmázni vagy moziba, teljesen más természetű a kapcsolat, mint amikor együtt él valakivel. Amikor meg már együtt élnek, előbb-utóbb felmerül, milyen jó lenne, ha a szerelem mellett a gyarló, hétköznapi, esendő pillanataiban is szeretnék és nem csak akkor, ha jól van öltözve.

- Mást vársz most egy kapcsolattól, mint tíz évvel ezelőtt?

- Szerintem akkor is ezt vártam, csak nem tudtam róla.

- Milyenek a mai nők?


- Nem emlékszem rá, hogy milyenek voltak a régiek, lehet, hogy ők is ugyanilyenek. Azt látom, hogy a hagyományos női szerep egyszerre lett nevetség tárgya és lehetetlen. A nők sokkal döntésképesebbek, függetlenebbek, erősebbek, értelmesebbek, bátrabbak. De nem gondolom, hogy mindez öröm, és hogy ezek az önmagukban pozitív jelenségek jó hatással lennének a párkapcsolatra. Ha mindketten bátrak, férfiasak és helytállók, akkor idővel a férfi lesz nyamvadtabb, nyámnyilább, bénább, bambább és ügyetlenebb.

- Mit nem tudsz elviselni egy nőben?

- Ha nem szeret. Lehet úgy együtt élni, hogy egy csomó terület rendben van, de hogy ha nincs a váll-a-vállhoz egymáshoz tartozás, akkor régen rossz. Popper Péter ír egy példát arról, mennyire fontos a szolidaritás egy kapcsolatban. Ha egy nagy társaságban a te párod az egyetlen, aki megbotlik, végigkenődik arccal a szőnyegen és mindenki röhög rajta, neked akkor sem szabad. Oda kell állnod mellé. Ha ez a melléállás hiányzik, megette a fene.

- Ennyire tudatosan élsz meg egy kapcsolatot?

- Dehogy is!

- Sok csalódás ért?


- Jó pár..., de nem mondható soknak.

- Sírtál már nő miatt?

- Persze. Mint a zápor.

- Haragudtál már nőre?

- Haragudtam-e? Meg tudtam volna ölni! Hogy a ménkűbe ne? Iszonyatosan!

- Meg is tudnál ütni egy nőt?

- Nem, már nem. De régen volt olyan, hogy darabokra tudtam volna verni.

- Mi elfogadhatóbb számodra, ha a nő vagy ha a férfi idősebb jóval?

- Egyik sem recept, látok ilyet is, olyat is szépen működni, mert szeretik egymást, fontosak egymásnak.

- Nálad a kor döntési szempont?

- Nem.

- Mi volt a legnagyobb ajándék, amelyet nőnek adtál?

- Sok évvel ezelőtt volt, de még emlékszem a gesztusra. Születésnapon vagy karácsonykor nagyon ünnepélyesen megcsókoltam őt. Úgy gondoltam, ez önmagáért beszél, mert ezzel egész valómat felajánlottam. Mérhetetlen csalódást okozott ez a lánynak, mert ő ajándéknak örült volna. De én akkor még nem ismertem az ajándékozás nyelvét és szépségét.

- És a legemlékezetesebb ajándék, amelyet te kaptál?

- Kaptam már emlékezetes és szép tárgyakat nőktől, és akkor nagy örömet is jelentetek, de ez a kapcsolatunknak abban a szakaszában történt, amikor már nem volt az igazi, így ezekkel inkább csak bizonygatni akarták azt, hogy azért mi szeretjük egymást. Az ajándékoknak különböző érzelmi értékei vannak. Az is nagyon emlékezetes, amikor a nézőtől kapok egy szál virágot, vagy egy szerepem miatt dicsérő levelet.

- Gondolod, hogy mindenkinek van lélektársa?

- Szeretném hinni, hogy így van. De nem csengethetek be minden emelet minden ajtaján, hogy halló, nem itt lakik véletlenül. Nem lehet mást tenni, mint hogy felkészülök a jövetelére. És ha jön, akkor biztosan nagyon fogok neki örülni.

- Hiszel a sorsszerűségben?

- Abban, hogy aminek be kell következnie, az bekövetkezik, és minden a maga idejében, mert ha előbb erőszakolod ki, nem lesz benne örömöd. Peter Brook egyik könyvében van egy hasonló gondolat: "Egyszer csak azon vettem észre magam, hogy ha nem dörömbölök, akkor ajtók tárulnak fel; ha nem ordítozom, akkor kérdések válaszolódnak meg." Ebben az értelemben hiszek a sorszerűségben. De nagyon nehéz annyira fellazítani az életviteledet, hogy ez tényleg így menjen. Hogy ne görcsölj rá egy pillanatra, egy kapcsolatra, egy csalódásra vagy egy örömre. Nehéz, hogy akkor is boldog tudj lenni, amikor semmi okod rá. Erre tudatosan fel kell készíteni magad.

- Most van társad?

- Van.

http://www.beautyeffectmagazine.com/sztar1.php
http://www.beautyeffectmagazine.com/images/sztar/szervet_tibor_nagy.jpg