B.A.: Viccnek hitte, hogy díjaznák
Észak-Magyarország, 1993.10.12. p.8.

Szervét Tibort hiába csábították a budapesti Vígszínházba. A miskolci Cyrano nemet mondott. Erről elsőként lapunknak nyilatkozott.

- Mire ez az interjú megjelenik, már megkezdődnek a Miskolci Nemzeti Színházban a Kurázsi mama próbái, amelyben Ön is játszik és túl lesz egy bemutatón a Pesti Színházban.


- Horvai István látott a Cyranoban. Ő találta ki, hogy jó lenne együtt dolgoznunk. Hívott: szerződjek át a Vígszínházba. Azt feleltem, hogy maradok Miskolcon. Ezek után ők nekikezdtek Turgenyev Egy hónap falun című darabjának. Kiderült, hogy az egyik szerepet nincs kire osztani. Felkért rá engem, én pedig igent mondtam, mert így mégis együtt dolgozhatunk.

- Milyen szerepet alakít?

- Középfajsúlyút. Nem kicsi és nem nagy, de szokatlan a számomra, mert legalább tíz évvel idősebb nálam ez a szerep. Karakterjellegű munka. Nem az én személyiségemet kell egy szerepre szabni, hanem egy ismeretlen ember bőrébe kell belebújnom. Megcsalt férjet, egy vígjátéki figurát játszom.

- Fővárosi vendégszereplése nem fogja zavarni miskolci munkájában?

- Nem. Úgy egyeztettük a dolgot. A Turgenyev darabot egyébként huszonöt előadásban játsszuk a Pesti Színházban.

- Biztosan értesült róla, hogy a nem a fővárosban játszó színészek közül egyedül Önt javasolták idén Erzsébet-díjra. Mit szólt hozzá?

- Jót nevettem, amikor először meghallottam, hogy engem jelöltek. Azt hittem, valami viccről van szó. Azután kiderült, hogy mégsem az, hanem komoly a dolog. Tudja, mit mondok erre? De nehogy félreértse: nagyon jólesett a miskolci hiúságomnak.