Szemere Katalin: Új műfaj, új darab, új város
Népszabadság, 1993.10.07. p.17.

Orosz darab bemutatására készül a Pesti Színház. Idei első bemutatójuk Turgenyev Egy hónap falun című vígjátéka. Üzletpolitikailag bátor vállalkozás, bár ki tudja…? A Horvai István adaptálta és rendezte előadásban olyan színészek játszanak, mint Eszenyi Enikő, Barta Mária Kern András. Az előadás egyetlen vendégművésze a Miskolci Nemzeti Színház sikeres színésze, Szervét Tibor, aki Cyrano, Jágó és Bóni gróf után karakterszerepet vállalt: Iszlajev gazdag földbirtokost játssza.

Állomások: Szegedi Nemzeti Színház, budapesti Független Színpad. Miskolci Nemzeti Színház.

- Általában, ha vidéki színész Pesten vendégként játszik, az előbb vagy utóbb Pestre szerződik.


- Horvai tanár úr hívott meg erre a szerepre a Pesti Színházba. Hogy ez azt jelenti-e, hogy ide szerződöm? Még nem tudom. Szóba került, de ezt még át kell gondolnunk. Nekem azért, mert igencsak ragaszkodom Miskolchoz. Mindenféle jó dolog történt ott velem, ami megtörténhet egy színésszel. Igazából azt tekintem a pályakezdő színházamnak.

- Miskolc előtt már két színházban játszott, nem is kis szerepeket!

- Mégis Miskolcon kezdődött minden. Szeretek ott lenni! Az azelőtti időszakot tabuként kezelem. Szegedről annyit: olyan volt, mint egy ötödik főiskolai év. Sokunkat Ruszt vitt oda, aki már a főiskolán is tanított. Nem is éltem át, hogy színháznál vagyok. A Független Színpadról pedig jobb, ha én nem beszélek. Nem tudnék elfogulatlan lenni. Miskolcon valahogy jó helyre került az életem. Úgy semmiképpen nem jövök el onnan, hogy a munkakapcsolat megszakadjon.

- Hogyan fogadták Miskolcon, hogy Pesten elvállalta ezt a szerepet?

- Kedvesen. Egyrészt büszkék voltak, másrészt aggódtak egy kicsit értem. És ez jó...

- Ha annyira szereti Miskolcot, miért vágyott a változatosságra?


- Muszáj lépni. Hiába érzem nagyon jól magamat ott, az embernek maga körül időnként fel kell cserélnie a világot.

- Nem az a vonzó, hogy Pestre hívták?

- Nem. Pest inkább riaszt. Hozzászoktam a vidéki élethez. Egyébként, ha Horvai ugyanezt Egerben csinálta volna, oda is mentem volna. Az életem úgy alakul, hogy nem hagy egyhelyben ülni. Magamtól kényelmesebb lennék. Azért vállaltam el ezt a szerepet, mert új a műfaj, új, hogy orosz darab, Horvai tanár úr is új, új a társulat és a város is.

- Ön szerint mennyire érdekli Turgenyev a nézőket?

- Ha színházszerű, akkor biztosan érdekli őket. Az a nagy kérdés, hogy sikerült-e ezt megvalósítanunk. Saját családomon tapasztalom, hogy felszisszennek: hú orosz, az nagyon unalmas szokott lenni! Reménykedem abban, hogy ez nem lesz unalmas. Mindannyian izgulunk, hogy tetszeni fog-e?

- Nem először lép színpadra, nem lehet, hogy ezt ne tudná megítélni!

- Épp ma beszélgettünk erről a kollégákkal a társalgóban. Kérdeztem, meddig fogom azt érezni, hogy kezdő vagyok. Mindannyian, Barta Máriától Kern Andrásig mindenki azt mondta, hogy mindig. "Negyvenöt éves korodig biztosan - mondta Kern -, tovább még nem tudom." Pokoli dolog, hogy tökéletesen kezdőnek érzem magam.

- Ha ismét valami hasonló, új dolog elé állítanák, rögtön belekezdene?

- Most jó lesz visszamenni Miskolcra.

- Ott mit fog játszani?

- Először a Kurázsi mamában a Szakácsot, aztán Hamletet, és lesz még egy meglepetés... Eljárjon véletlenül a szám? Bereményi Géza írna a Miskolci Színháznak egy darabot. Ez végtelenül izgat.