London - Nápoly – Budapest
Beszélgetés Szervét Tiborral a Nápolyi kísértetek kapcsán
Radnóti Színház - Híreink, 2007.12.10.


A Radnóti Színház december 22-én mutatja be Eduardo de Filippo: Nápolyi kísértetek című darabját Stefano de Luca rendezésében. A főszereplő Pasquale Lojacono, aki hűtlen feleségével új házba költözik, amelyet a legendák szerint szellemek laknak. A boldogságáért küzdő olasz kisember szerepét Szervét Tibor alakítja.

- Elöljáróban mit árulsz el a szerepről?

- Szinte semmit sem tudok elárulni, mert még én magam is ismerkedem a szereppel. Ebben a próbafázisban még sötétben tapogatózom. Két szörnyen nehéz része van ilyenkor a munkának. Az egyik: felismerni, hogy ki van „odaírva”, ki az az ember, aki ott meg akar mutatkozni a szerző szándéka és az én felfedezőutam eredményeképpen. A másik pedig, hogyha az előbbi már nagyjából körvonalazódik, hogy hogyan lehet őt megjeleníteni, mik a mélységei, mik a játékosságai. Ennek a módját, stílusát keresgélem.

- A IV. Henrikhez képest miben más a mostani szerep?

- Minden szerep, minden munka más. Henrik egy nagy formátumú, komoly pali, aki inkább teremtett egy külön univerzumot, mint hogy elfogadja a körülöttünk levő világ képmutatásait. Nehezen értelmezhető az ő lénye.

Pasquale pedig egy kisember, aki küszködik az élettel, küszködik a pénztelenséggel, küszködik a felesége és közte levő problémákkal. És mint efféle kisember néha nagyon szánandó, néha nagyon egyszerű. Ráadásul egy vígjáték szereplője, tehát mulatságosnak is kéne majd lennie.

- A IV. Henrik után ismét Stefano de Lucával dolgoztok. Van különbség magyar és olasz rendező között?

- Igen. Például Stefano több dolgot próbál egyszerre. Már a legelső próbafázisban szüksége van arra, hogy az általa elképzelt fények, az akusztikai világ, a terek, az anyagok működjenek. Ez szokatlan, magyar rendező soha nem próbál így. Megnehezíti a próbának az első szakaszát, amikor a színésznek még fogalma nincs, hogy ki az, akit próbálnia kell. Ugyanakkor nagyon sok az ő olasz vérmérsékletéből, színházi világából származó játéktechnika, íz, lendület, ami gazdát cserél, és bátrabbá tesz. Lényeg, hogy munkakedv legyen. Stefanónál kipróbálhat az ember mindenféle ökörséget, nem a végleges megoldást kell rögtön megtalálni. Ízeket, hangulatokat keresgélünk, amiből lehet, hogy csak egy kicsi töredék marad meg, ami később kiegészül valami mással. Ez nagyon jó benne. És nagyon élvezem, ahogy Stefano gondolkodik a dolgok szépségéről, mélységeiről, viszonyairól, mindenféléről.

- Három nyelven folynak a próbák. Nem nehezíti ez meg a dolgotokat?

- Nem.

- Te jól beszélsz angolul.

- Igen.

- És kint is voltál nyáron Londonban.

- Így van. Ez egyszerűen szenzációs volt! Nagy álmom volt, hogy egyszer kicsit máshogy is legyek külföldön, ne csak mint turista. Szerettem volna látni egy másik országot élni.

- Mennyi ideig voltál kint?

- Valamivel több, mint három hónapot. Hogyha ilyen hosszú ideig külföldön vagy, akkor olyan, mintha ott élnél. Azzal a jelentős kockázatkönnyítő tényezővel, hogy nekem van „itthonom”, van lakásom, van családom, nem kell újra generálnom az életemet a semmiből. De megtehettem a Sors és a Jóisten különös ajándékaként, hogy ilyen hosszú ideig ott nyelvet tanuljak, azokkal a vonatokkal járjak be dolgozni, amivel ők. Vittük a gyerekemet az iskolába, és bevásároltam a boltokban, az áruházláncokban, meg a kis török és indiai emberek boltjaiban. Meglepő felfedezéseket tettünk. Például, hogy a világ ilyen nagy. Azáltal, hogy az ember egy másik országban élt egy kicsit, valóságosabb a többi háromszáz ország jelenléte is a földgolyón. Ha már Angliában ennyire különböznek az emberek, akkor Olaszországban, vagy Jamaicában, vagy Ghánában, vagy bárhol is ennyire különböznek. És jó látni ezeket a különbségeket, mert sokat lehet belőle tanulni. Nagyon sok előadást is megnéztem. Kíváncsi voltam, hogyan csinálják az angolok, mi a véleményük róla. Beszélgettem olyanokkal is, akik értenek a színházüzemeltetéshez. Arról, hogy ők hogy építik fel ennek a szervezetét, a gazdasági részét. Ez is mind nagyon-nagyon érdekes volt. Nekünk nemsokára sok problémával kell szembenézni… Jó tapasztalatokat gyűjteni.

http://www.rexinfo.hu/universitas/news_30292.html
http://www.radnotiszinhaz.hu/index.php?id=398&cid=29628