Alex - Szervét Tibor
Az alkotók és a színészek a filmről és a forgatásról

valamiamerika2.hu, 2008.11.04.

- Hat évvel ezelőtt, amikor kijött a Valami Amerika és hatalmas siker volt, felmerült benned, hogy lesz folytatása?

- Nem azt mondom, hogy sose gondoltam arra, hogy lesz folytatása, de a majdani realizálódás szintjén ez nem jelent meg. Az első rész létrejötte is teljesen álomszerű volt számomra. Mindaz, hogy én játszottam el Alex Brubecket mindaz, hogy ilyen elképesztő és minden várakozást felülmúló sikere lett.

Ezek olyan elemei lettek az életemnek, ami picit a mesék világába helyezi át az egész Valami Amerika effektet. Hallatlan népszerűség jött utána, mindenféle helyes helyzetek alakultak ki.
Mivel ilyen nagyon mesebeli volt az első rész, ezért igazából sose gondoltam, hogy lesz folytatása, másrészt meg Gábor nagyon ellenállt. Sokan kísértették, sokan noszogatták, hogy csináljon második részt, és többször is beszélgettünk róla, akik együtt dolgoztunk ebben a moziban, hogy nem szabad ezt kockáztatni, mert mindig ezen szokott elcsúszni és visszamenőleg is hajlamos a filmet megsérteni, megbántani. Az első résznek a nagyon gazdag és egészséges nimbuszát is megpiszkálja, hogyha a második rész nem sikerül.



- Mi szóltál, amikor biztossá vált, hogy lesz második rész?
 

- Nem tudom neked elmondani, hogy mennyire örültem neki. Sok szempontból örültem neki. Egyrészt azért, mert én nem vagyok benne a magyar filmszínészek csapatában és nagyon nagy boldogság, ha gyakorolhatom a saját szakmámnak ezt az egész misztikus és varázslatos filmes részét.
Rettentően örültem neki, mert sok év eltelt az első rész óta, és eltávolodtunk már annyira, hogy bármit árthatna a második rész az elsőnek.
És mindannyian úgy éltük meg, úgy is emlékezünk erre az első rész forgatására, mint egy egész csuda happinessre. Nagyon szerencsésen összejött a színészgárda, nagyon szerencsésen összejött a gyártóstáb Gáborral az élen, és úgy működött, olyan olajozottan és olyan egészségesen, hogy ezt mindenki nagyon élvezte. És ennek a sok jó emléknek az életrekelésének a lehetősége, hogy ezt meg lehet ismételni, és még egyszer ugyanúgy fogjuk magunkat érezni, ez önmagában már elég indukció volt.
És mondok egy érdekeset: én megszerettem Alex Brubecket. Azzal együtt, hogy nem szoktam annak örülni, ha látom magamat, mert csak hibákat veszek észre, jó érzés volt azt érezni az első rész után, hogy a film általában sikeres lett, és sikerült olyan embert csinálni, aki önmagában is sikeres lett a filmben.
Ez a krapek ezzel a stílussal, amit valamennyire sikerült megteremteni, ezzel a kis különösségével, az angollal, az autójával, a lelepleződésével volt valamilyen. Jó volt játszani és ez összetevője volt annak, hogy ezt jó lesz játszani újra.



- A második részben is szerethető számodra Alex?

- Gábor és később az írásba bekapcsolódó Divinyi Réka számára is meglehetősen hamar kiderül, hogy velem, illetve Alexszel lesz a legnehezebb dolguk. Sokkal nehezebb egy olyan embert visszaírni, akinek gyakorlatilag befejeződött a története az első részben, ki van pipálva, kiderül, hogy szélhámos, elvitte a lóvét és elment az országból.
Így aztán, amikor az első énhozzám eljutott forgatókönyv verziót elolvastam, akkor megijedtem magamtól, mert az abban lévő Alex nem hasonlított arra, amit az első részből ott hagytunk. Felhívtam Gábort, aki azonnal beismerte, hogy bizony nehézségekkel küzd ez a része a forgatókönyvnek.
Papírforma szerint bőven lebonyolódhatott volna az a film nélkülem, de azt akarták, hogy ugyanaz a gang legyen. Így aztán több körön keresztül formálták Alexet, én is több körön keresztül mondtam a véleményemet, és ez végül is eredménnyel járt. Én nem mondom, hogy nem mentem alkalmasint az idegeikre, de a jó ügy érdekében tettem. Azért tettem, hogy az én barátom és kollegám Alex Brubeck amennyire csak lehet, az összes farktollát ki tudja bontani és teljes pompájában tudjon újra csatába szállni a fiúk ellen… vagy mellett… vagy azt majd a történet kideríti, hogy milyen oldalon harcol.

- Azt is hallottam, hogy a forgatás során is voltak ötleteid. Mennyire fogadta ezt be Herendi Gábor?

- Volt olyan, hogy összevesztünk, amikor hajnali 3 4-kor nekiálltam valamivel kapcsolatban türelmetlenül, feszülten, kialvatlanul és nagyon idegesen magyarázni.
És akkor volt egy 15 perces ordítozás, amit összességében egyáltalán nem bánok. Sokkal normálisabb, ha az ember megmondja, hogy valamit nem tud kezelni, és az is sokkal normálisabb, ha a rendező azt mondja, hogy jó, de én meg ezt nem tudom kezelni. Ritkán látok ilyen fajta konfliktust, pedig úgy gondolom, hogy nem árt.
Ezen túlmenően nem veszekedtünk, nagyon jó ritmusban és egy hullámhosszon tudtunk együtt dolgozni. Olyan értelemben könnyebb volt a második, hogy volt valami tájékozódási pont, volt viszonyítási alap.
A második részben Alex nagyobb utat jár be, nagyobb lejjebbeket és följebbeket, és színészileg is feladatosabb, tennivalósabb.
Az elején rettenetes feszültségben dolgoztunk, mert teher volt mindannyiunkon az első hatalmas sikere.
És aztán elérkezett olyan egy hét, 10 nap után az, amikor szinte egyöntetűen fellélegzett mindenki, hogy jó, lesz idő, meg tudjuk csinálni. És onnantól mindannyian nyitottabbak lettünk, bátrabbak, Gábor pedig befogadóbb, és az egész jó érzésekkel kezdett megtelni.



- Milyen élményeid voltak a New York-i forgatáson, mint álombeli amerikainak, Alexként? Van-e valami kiugrópontja?

- Az amerikai forgatásnak bőségesen vannak kiugrópontjai. A kínai negyed környékén laktunk egy nagyon kis helyre szállodában és 5 méterre a saroktól volt egy Alex Jewellery, egy Alex ékszerüzlet. Az hihetetlen volt.
A másik, amit nagyon élveztem, amikor elmentem futni. Volt három szabadnapom és ha csak 6 napig is vagyok valahol, szeretek egy kicsit jobban ott lakni. És ennek része az, hogy elvittem a cipőm, hátha…
És ott futottam a Brooklyn hídnak fa a járdáján, ahol a Dustin Hoffman futott a Marathon Man-ben. Tulajdonképpen a Brooklyn híd tetszett legjobban Amerikából. És ezzel talán a pozitív része véget is ér. Én is hanyatt estem New Yorktól, de az ellentétes oldalon estem hanyatt. Nem is annyira csalódás volt, hanem furcsa – egy kicsit inkább mulatságos volt, minthogy imponáljon. Egyel nevetségesebb volt, minthogy tetsszen.
Szonjával volt egy autós jelenetünk, amikor egy nyitott tetejű piros kabrióban a New York-i nagy totálban mi magyar színészek nyomatunk. És aznap elkezdett esni az eső. Mindenféle ötletek hangzottak el, de mire elindultunk, elállt, csak nagyon felhős volt. És akkor nekivágtunk. Az autót egy hatalmas utánfutóra rakták, mi pedig úgy teszünk, mintha vezetnénk. Egyszer sikerült átmentünk valamelyik hídon és lerobbant a tréler. Viszont kisütött a nap, de megint nem tudtunk forgatni. Újabb ötletelés, hogy vegyük le az autót a trélerről, vezessünk élőben, tegyük rá a kamerát az orrára.
Mire mindent lepakoltak a trélerről, rendbejött. Akkor vissza kellett tenni, de ment az idő és mire kész lett minden, megfordították a forgalmat a hídnak ezen a sávján. Végül megfordultunk a trélerrel és sikerült felvenni a jelenetet. Igen, ez jó része volt ennek az Amerikának, tönkre röhögtük magunkat a Szonjával.



- Itthoni forgatással kapcsolatban valami emlék, ami fontos számodra?

- Itthon, ami új volt, hogy a mi eredeti csapatunkhoz érkezett egy maffiózó, Csuja Imi személyében, valamint két testőre, Faragó Andris és Thuróczy Szabi személyében. Ennek a maffiózónak van egy lánya, akit Tompos Kátya játszik.
Velük sose találkoztam még, semmilyen munkában, és nagyon hamar kiderült, hogy mi nagyon élvezetesen tudjuk eltölteni a jeleneteken kívüli időt, ami aztán visszahonorálja magát a jelenetekben is, tehát nagy szerelem volt velük együtt dolgozni. És ezt Kátyával együtt értem, mert amilyen szép, olyan édes humora van, ami ritkán jár együtt.
Nagy poén volt, amikor például szinkronparádét tartottunk, és valamelyik jelenetet a mai magyar televízióban hallható brazil sorozatok szinkron modorában eljátszottuk. Szerintem azt nem vettük fel, még magunknak se sajnos, pedig eszméletlen jó volt.

- Mit gondolsz, ez is lehet olyan meseszerű élmény illetve siker, mint az első rész volt?

- Tiszta szívemből remélem, hogy ez is siker lesz. Hallottam, hogy a tesztvetítésen nagyon tetszett a körönségnek, így megvan rá az esély, de annyira kiszámíthatatlan egy film fogadtatása, utóélete, és hogy hogyan alakul a nézők lelkében a Valami Amerika 2 után az egész történet.
Mindenesetre mi nyitottak vagyunk arra, hogy még forgassunk Valami Amerika 3 uszkve 5-ig, bátran, a világ különböző pontjain, mi képesek vagyunk bármilyen nyelven játszani, bármilyen vonatra felülni vagy repülőgépre, és ezeket a sorsokat még és még… mert élvezetes.

http://www.cspv.hu/cspv_film/_info.html?film_id=4675&sajto=1
http://www.valamiamerika2.hu/szervet_tibor