Bóta Gábor: "Független önmagamat alapítom"
Pesti Műsor, 2009.09.17-30. p.22.

Szervét Tibor a Radnóti Színház tagja, a Spamalot című musicalben - ami a közkedvelt Gyalog galopp című film nyomán készült - Arthur királyt alakítja a Madách Színházban. Anyaszínházában és a Thália Új Stúdiójában is hamarosan bemutatója lesz.

- Sokan meglepődtek, hogy benne vagy a Spamalot előadásában, pedig játszottál már zenés darabokban, például Miskolcon, de a Radnóti Színházban is, az Anconai szerelmesekben, a Bácstyasétány 77-ben is.

- Ezek egyike sem musical. Egészen mást igényel a Spamalot, amit nagyzenekarral, jókora tánckarral játszunk. Arthur király szerepe nem túlzottan énekigényes, de azért amit kell, azt énekelni kell rendesen.

- Elmentél válogatásra, vagy fölhívott Szrites Tamás rendező, és jól meglepődtél?

- Fölhívott, és jól meglepődtem. Megkérdezte, nincs-e kedvem elmenni próbát énekelni. Persze volt. Érdekes, hogy akkoriban pont Monty Python-filmeket néztem. A színpadon kellett próbát énekelnem, s után mondta, hogy majd értesítenek. Rajtam kívül még másokat is megnéztek.

- Ezen nem sértődtél meg?

Miért sértődtem volna? Ez ehhez hozzátartozik. Ha én rendeznék ilyen nagyszabású zenés produkciót, szintén csinálnék válogatást. Örültem, amikor Tamás azt mondta, hogy "vágjunk ebbe bele, Tibor"!

- Lóhalálában elmentél énektanárhoz, tánctanárhoz?

- Tánctanárhoz nem kellett elmennem, mert nagyon sok táncpróba volt. Énektanárhoz természetesen azonnal járni kezdtem. Két hónapot próbáltunk a nyáron, s majdnem egy hónapot szeptemberben, így igen hosszú próbaidőszak után, három szereposztásban mutatjuk be a produkciót. Ez roppant időigényes, mert ami az egyik szereposztásnál változik, azt a másikkal is ki kell gyakorolni. Többszörös újrakezdése van az ilyen próbafolyamatnak. Ezt csak most látom, amikor benne vagyok. Sok mindenhez kell folyamatosan újra alkalmazkodni; díszlet, zenekar, módosul a koreográfia, satöbbi. Sok vele a macera, de ez a műfaj igényli a biztonságot és a pontosságot.

- Nem zavar, hogy esetleg valamilyen megoldás megszületik a másik szereposztással, nem rád találták ki, nem is te eszelted ki, mégis azt kell csinálnod?
 

- Szirtes Tamás mondta nemegyszer, hogy ebben a műfajban a zene szabja meg a dolgokat. Nem lehet hosszabb szünetet tartani, mint amennyi a zene, a produkció ritmusa nem lehet lassúbb vagy gyorsabb a kelleténél. Ezen belül tartalmi szempontból, ha egyáltalán az ember ilyen kérdéseken gondolkodni tud, akkor persze szabad vagy, az pedig, hogy az adott pillanatban jobbra mész vagy balra, tulajdonképpen mindegy.

- A Thália Színház Új Stúdiójában is bemutatód lesz novemberben, a Beszélő fejek 2-ben. Félórás monológot kell elmondanod egy kis színpadon. Ez pontosan az ellenkezője annak, amit a Madách Színházban csinálsz.

- Igen. Bálint Andrásnak sikeres volt a Beszélő fejek rendezése, s kérték, csináljon hasonlót, talált még három monológot. Azt sem próbáltam soha, hogy fél órán keresztül egyedül legyek a színpadon. Nagyon jó a szöveg.

- Kit játszol?

- Egy középkorú férfit, nem mondom, hogy fogyatékos, de kicsit terhelt. Együtt éldegél az anyukájával. Meghitt szülő-gyermek viszony. Csakhogy ebbe a szépen műkodő anya-fiú kapcsolatba betolakszik a mamának egy régi, fiatalkori szerelme. Ez sok mindent felborít, megkérdőjelez. Helyes, mulatságos, de azért roppant komoly történet kerekedik ki ebből.

- Régen a Radnóti Színház tagja vagy. Volt olyan időszak, amikor úgy érezted, hogy már rutinosan, fásultan játszol, ezért hosszabb időre elmentél Angliába. Sikerült megújulnod?

- Fásultnak éppenséggel nem éreztem magam... Egyébként már többször is megújult a mi házasságunk a Radnóti Színházzal. Nemcsak egy színész és a társulat, hanem az egész színház és az egész színházi szakma életében is vannak hullámvölgyek és előremutató periódusok is. Ez természetes.

A tavalyi évadot például nagyon szerettem a Farkasok és bárányok, az Apacsok bemutatójával. Ez a szezon pedig az Oidipusz gyermekei című darabbal indul, amiben én leszek Kreón.

- Amikor pályád elején eljöttél a Ruszt József által vezetett Független Színpadtól, azt mondtad, hogy megalakítod független önmagadat. Azóta is létezik ez az "intézmény"?

- Amikor ezt mondtam, csak egy társulattól való függetlenségről beszéltem. Azóta a szabadságigény mind erősebb bennem, de ez nem közösségtől való szabadságot jelent, hanem a világ nyomasztó, gúzsba kötő terheitől való szabadságot. Ilyen értelemben független önmagamat alapítom azóta is.

http://www.pestimusor.hu/index.php?sect=szinhaz&alsect=cikk&id=2173
Fotó: SzoFi és Radnóti Színház