Filip Gabriella: Házasság – egyetlen jelenetben
Kovács Patrícia – Kornél, Fandl Ferenc – Rudi
Színházi Esték, 2008/2009-es évad III. 73. szám, 2008.12.09. p.8-9.


Szép Ernő Vőlegény című darabjának női főszerepe minden színésznő álma, mondja Kovács Patrícia. Ennek köszönhető, hogy vállalta ezt a felkérést, és megismerhette Fandl Ferencet. A két fiatal művész most találkozott először.

Kovács Patrícia lett 2008-ban a Cosmopolitan című lap által meghirdetett szavazás szerint az évad legjobb színpadi színésznője, Fandl Ferenc az idén kapta meg Miskolc város színházi elismerését, a Déryné-díjat. Hogy vannak a díjakkal? Mi számít igazi elismerésnek?

– Számomra a legnagyobb elismerés, ha a kollégáim elégedettek velem – kezdi Patrícia. – Nagyon fontos az anyukám véleménye is, ő nagyon szigorú, de őszinte kritikusom, és ezért hálás is vagyok neki. Ezután jön a közönség. Ebben a Cosmopolitan-díjban leginkább a nézők elismerése mutatkozik meg. A lap olvasói közül sokan ismerhetnek – és talán szeretnek is – a filmeknek és a reklámoknak köszönhetően, és ha már beszavaztak erre a díjra, abban reménykedem, hogy eljönnek a színházba is. Azt gondolom, hogy a színésznek – a jó ízlés határain belül – jelen kell lennie a bulvár-világban is.

– A Déryné-díj a város elismerése – veszi át a szót Fandl Ferenc. – Az természetesen nagyon jól esik az embernek, ha érzi, odafigyelnek rá, elfogadták, értékelik, amit csinál. De hogy mi számít igazi elismerésnek?! Erről Lao-ce sorai jutnak eszembe. „Aki másokat ismer, okos. Aki önmagát ismeri, bölcs. Aki másokat legyőz, erős. Aki önmagát legyőzi, hős.” Ha egyszer az életben el tudnám érni, hogy én saját magammal, a szakmai teljesítményemmel elégedett vagyok…

Eddig nem ismerték egymást. Ki volt a közvetítő?

– Szervét Tibor – mondják szinte egyszerre a rendező nevét.

– Korábban is dolgoztam már Tiborral – folytatja Fandl Ferenc. – Amikor 2002-ben rendezte Miskolcon a Mezítláb a parkban című Neil Simon-darabot, akkor én lehettem Paul Bratter. Nagyszerő próbafolyamat volt. De azért is emlékezetes számomra Paul Bratter, mert úgy éreztem, ez a szerep igazán az enyém, és mások is úgy gondolják, hogy nekem kell eljátszanom. Mondhatom, zokon is vettem, amikor lekerült a műsorról. Nagyon hiányzott. Félek, hogy a Vőlegénnyel is így járok…

Patríciát mivel tudta rávenni a rendező, hogy jöjjön el Miskolcra?

– Mondott egy darabcímet és egy szereposztást.

Ennyi?!

– Ennyi, mert erre nem lehet nemet mondani. Minden színésznő álma ez a szerep. Bármelyik kolléganő arcán harmonikus mosoly jelenik meg, amikor megtudja, mit játszom. „De jó!” „De irigylem!” „Micsoda gyöngy?”

Miért ilyen népszerű Csuszik Kornélia?!

– Ebben a szerepben mindent el lehet játszani – folytatja Kovács Patrícia - Benne van a naiva és a tragikus hős… Egyetlen – laza huszonöt perces – jelenetben, amikor ez a két ember, Kornél és Rudi van a színpadon, végigélik az egész életüket. Itt mindent el lehet, el kell játszani az első együttléttől a halálig…

És miért szerethető Fox Rudi?

– A két szereplő egymásnak is játszik, és Rudi szerepe szintén hatalmas lehetőségeket ad a színésznek. Olyan erőket képes mozgósítani, melyek csak ritkán kerülnek felszínre. Ráadásul rendkívül széles amplitúdón mutatkozik meg ez a személyiség. Amikor a legdurvábban bánik a lánnyal, amikor kegyetlenül visszautasítja szerelmét, akkor is szerethető – mert őszinte, mert esendő, mert ember...

http://www.mnsz.eu/new/index.php?view=article&id=1232
Fotó: Baráth Mari