Veszják: Szép Ernő: Vőlegény
Tollal.hu, 2008.12.31.


Szép Ernő Vőlegény című színművét Szervét Tibor rendezésében mutatta be december 19-én este 19 órakor a Miskolci Nemzeti Színház. A színész-rendezőnek ez volt a harmadik rendezése, melynek főbb szerepeiben Kovács Patrícia, Fandl Ferenc, Máhr Ági, Szirtes Gábor és Sipos Vera látható. „A férfi és a nő szenvedélyes és hatalmas monológja..." - így nyilatkozott Szervét Tibor rendező a darabról - , melyben az 1910-es évekbe repít vissza minket a szerző.

Szervét Tibor színművész két Neil Simon darab rendezése után Szép Ernő Vőlegény című színművét állította színpadra Miskolcon. A darab ősbemutatója 1922-ben, a Vígszínházban volt, olyan kitűnő színészekkel, mint Hegedűs Gyula, Varsányi Irén, Gombaszögi Ella és Csortos Gyula. A történet maga nagyon, szinte már banálisan egyszerű, azonban egyszerűségét, az író technikájának köszönhetően szinte költészetté emelte, megmutatva a hétköznapokat és az emberi lélek finom rezdüléseit, változásait.

Ez a formai szempontok alapján rendkívül modern darab megelőzte korát, eltérő volt minden akkor született alkotástól. A komédia az 1910-es évek bohém Budapestjét tárja elénk, amikor mindenki jobb életre, a szegénységből való kiemelkedésre vágyik. A szereplők élete másról sem szól, csak hogy hogyan egyensúlyoznak a tisztesség és a szélhámosság határán, kivéve Kornéliát (Kovács Patrícia). Őt nem érdeklik az anyagi javak, csak boldog szerelemre, és házasságra vágyik. Fox Rudi (Fandl Ferenc) a hozománya miatt szeretné elvenni Kornéliát, akinek az apja hazudja, hogy van pénzük, a lány pedig, mivel nem kapja meg Ruditól a vágyott érzéseket, egy gazdag férfi karjaiba menekül.

Szép Ernő Vőlegény című darabjában mindenki a pénzre/boldogságra vadászik, és próbálják elhitetni magukról, hogy milyen jó partik. A Csuszik család egyetlen tőkéje Kornélia, aki szerelemből szeretne férjhez menni, keresztülhúzva ezzel számító családja terveit. Szép Ernő 1919-ben írta a darabot, amelyet akkoriban kedvezőtlenül fogadott az itthoni kritika. A kritikusok hiányolták a műből a Szép Ernőtől megszokott finom, meleg hangú mondanivalót, csengést. A Vőlegény azokban az időkben játszódik, amikor még inkább fontosabbak voltak az anyagi javak, a realitás, az üzleti érdekek. Mindenki a pénz után kapkod, hajtja a kedvezőbb boldogulás reményében, próbálják túlélni a mindennapokat. A mű rideg, prózai módon ábrázolja a pénz tragikomikumát, a háború, az éhség, az agyongyötört lelkek közt. A darabban mindenki a pénzért hazudik, követi el kisebb-nagyobb erkölcsöt sértő, néha bántó tetteit. A pénz főszereplő; nősülésre csábítja a vőlegényt, elszakít, apát hazugságra bátorít, a leánytestvér pénzért irodai munkát végez és a lánya erkölcstelen életén felháborodott édesanyát is megszelídíti. Kibékíti a haragos testvéreket, majd a darab végén a vőlegény szintén a pénz miatt, tízezer koronáért veszi feleségül a volt szeretőjét. Mindezt egy szegény sorsú polgárcsalád ebédlőjében mozgó alakokon keresztül hozza elénk a rendező. (...)

Szép Ernő népszerű költőből lett színdarabok írója, a mai modern abszurd irodalom előfutára, barátja volt Ady Endrének és Molnár Ferencnek is. Babits Mihály éppúgy elismerte munkásságát, mint Hatvany Lajos.

Szép Ernőnek és munkásságának ezután még vagy ötven évig „pihennie” kellett, amikor is a Színművészeti Főiskola egyik vizsgaelőadásán újra bemutatásra került a „Vőlegény”. Azóta is töretlen sikerrel játsszák. Nevét ma egy drámaírói díj is viseli, melyet Pogányné Szép Berta, Szép Ernő húga alapított és 1984-ben adták át először. Ezt a díjat évente osztják ki - az előző évadban bemutatott vagy nyomtatásban megjelent - legjobb magyar dráma írójának, a legjobb „elsődrámás” vagy pályakezdő írónak, valamint a drámaírói életmű elismeréseként ítéli oda egy neves szakmai kuratórium.

http://www.tollal.hu/film_szinhaz/hu/veszjak_szep_ern_337_v_337_legeny