Kritikák - vélemények
  Katona Zsuzsa: Cyrano itt, Cyrano ott  - Esti Hírlap,1995.01.02.
  Nika György: Cyrano - TV1–Nap-kelte,1995.01.03.
  E.Z.: „Vidéki” Cyrano a Vígszínházban - Pesti Riport,1995.01.04.
  Bánkúti Gábor: Cyrano - Kossuth Rádió-Reggeli krónika,1995.01.07.
  Albert Györgyi - Bálint K. László: Cyrano - Petőfi Rádió,1995.01.09.
  Szekrényesy Júlia: Szerelmes retorika - Esti Hírlap,1995.01.10.
  Bogácsi Erzsébet: Félreértett szerelmek - Népszabadság,1995.01.11.
  Győrffy Miklós: Az ékesszólás Don Quijotéja - Magyar Nemzet,1995.01.13.
  Metz Katalin: Kalóriamentesen keserédes - Magyar Nemzet,1995.01.13.
  Barabás Tamás: Giccs, de gyönyörű - Program Magazin,1995.01.19-25.
  Koltai Tamás: Mi a csudát keresett azon a gályán? - ÉS,1995.01.20.
  Karcsai Kulcsár István: Szervét Tibor - Taps,1995/2.
  Magyar Judit Katalin: Süllyesztő és kopasz fa - Criticai Lapok,1995/2.
  Földes Anna: Nagy orrú Lázár a csókok lakomáján - Magyar H.,1995.02.08.
  Dömötör Adrienne: Cyrano de Miskolc - Beszélő,1995.02.09.
  Csáki Judit: Rostand: Cyrano - Kritika,1995/3.
  Berkes Erzsébet: „...lelkem tiszta! Rajtam ez ragyog!” - Mozgó Világ,1995/3.
  Szántó Judit: A cowboy ellovagolt - Színház,1995/3.
   
   



Edmond Rostand
CYRANO

Bemutató: 1995. január 8.
Vígszínház

 

Cyrano:

SZERVÉT TIBOR

Roxane:

SZABÓ GABI

Guiche:

HEGEDŰS D. GÉZA

Christian:

SELMECZI ROLAND

Ragueneau:

SZOBOSZLAY SÁNDOR

Duenna:

GYIMESI PÁLMA

Le Bret:

HOLLAI KÁLMÁN

Castel-Jaloux:

CSENDES LÁSZLÓ

Julien:

POGÁNY GYÖRGY

Ligniere:

FONYÓ JÓZSEF

Egy kapucinus barát:

KENDERESI TIBOR

Richelieu bíboros:

BAJKA PÁL

Valvert vicomte:

OBERFRANK PÁL

Margherite nővér:

TANAI BELLA

Montfleury:

HARKÁNYI ENDRE

Bellerose:

BATA JÁNOS

Brissaille:

LEISEN ANTAL

Egy márki:

ÁRON LÁSZLÓ

Egy fanyar úr:

NÉMETH LÁSZLÓ

Kapus:

SALINGER GÁBOR

Liza:

LIPTAI CLAUDIA f.h.

Cukrászlány:

MICS ILDIKÓ

Egy testőr

SZÉL OLIVÉR

Martha nővér

ÁBRAHÁM EDIT

Clara nővér:

HOLL ZSUZSA

I. költő:

SZABÓ IMRE

II. költő:

HETÉS GYÖRGY

Zenészek:

HERCUEG MÁRIA, KABOLDI ANDRÁS, vARASDI ZSUZSA

Hölgyek, urak, kadétok, apácák, zenészek, gyerekek

Díszlet:

Kis Kovács Gergely

Zene:

Dékány Endre

Világítás:

Móray Ernő

Jelmez:

Torday Hajnal

Vívás:

Unger Béla

Szcenika:

Krisztiáni István

Dramaturg:

Faragó Zsuzsa

A rendező munkatársa:

Putnoki Ilona

Rendező:

VEREBES ISTVÁN


"A kritika megdöbbenve és felháborodva fogadta ezt a korszerűtlen sikert... Kimutatták, hogy híres rímei mennyire erőltetettek,... hogy romantikája üres bombaszt,... s általában minden hamis, ami értéknek látszik benne... azt hitték, hogy Rostand csak múló divat, néhány év múlva senki se fog beszélni róla; a valóság pedig az, hogy ma már jóformán mindent elfelejtettünk, amit azok az évek a dráma terén létrehoztak és Rostand művei még mindig élnek a.színpadon...

Ábrányi Emil fordítása immár a magyar irodalom állandó értékei közé tartozik." (Szerb Antal)

Újra egy legendás szerelmi történet, egy mítosszá emelkedett romantikus háromszög a Vígszínház színpadán!
Újra - mert a "Romeo és Júliá"-t, a "West Side Story"-t, a "Macskajáték" -ot követi. És újra - mert 1952 óta a Vígszínház történetének eleven része SZABÓ SÁNDOR legendás Cyranója. (Sokan máig azonosítják őt Cyranóval és Cyranót vele.)
S most megint jön a hős gascogne-i kadét, hogy ismét forrón és titkolva szeressen, szellemesen rögtönözzön, bravúrosan vívjon és legyen konokul becsületes, szóval jön a NAGYORRÚ CYRANO, akitől még az is idéz (MAGAMAT KIGÚNYOLOM, HA KELL, DE HOGY MÁS MONDJA, AZT NEM TŰRÖM EL.), aki nem olvasta és nem látta őt.
Cyrano de Bergerac ugyanis túlnőtt önnön korán és környezetén, az 1600-as évek Párizsán, s túl Edmond Rostand 1892-es drámáján is - igazi mítoszhőssé lett.
Ez a mítoszhős és a mítosz többi szereplője, a szép Christian, a két férfi által imádott veszélyes Roxane - s a mítosz maga: e három ember fájdalmas kötelékkel egymáshoz láncolt sorsa, Cyrano önfeladó és önmegvalósító szerepjátszása elevenedik meg most újra 1995 januárjában a Vígszínház színpadán.

   

A fotókat készítette: Karnyó Béla