Kritikák - vélemények
  Garai Tamás: Fejvesztés terhe mellett - Kurir,1997.12.23.
  Győrffy Miklós: Hatból kettő - Magyar Nemzet,1997.12.31.
  Magyar Judit Katalin: VIII. Henrik hírhedett... - Népszava,1998.01.05.
  Lajos Sándor: A véletlen műve? - Criticai Lapok, 1998/2.
  Urbán Balázs: Egy másik világ - Criticai Lapok,1998/2.
  Szántó Judit: Királyi buborékok - Színház,1998/3.
  Darvay Nagy Adrienne: Calderón: VIII. Henrik - Kritika,1998/5.
   
   



Pedro Calderón de la Barca
VIII. HENRIK

Bemutató: 1997. december 21.
Radnóti Színház

 

VIII. Henrik:

SZERVÉT TIBOR

Wolsey kardinális:

KULKA JÁNOS

Boleyn Tamás:

VÉGVÁRI TAMÁS

Károly, francia követ:

DEBRECZENY CSABA

Dionis, szolgája:

KOCSÓ GÁBOR

Pasquin:

BÁLINT ANDRÁS

Kapitány:

CSANKÓ ZOLTÁN

Katalin királyné:

KOVÁTS ADÉL

Mária hercegnő:

GUBÁS GABI

Boleyn Anna:

SCHELL JUDIT

Pole Margit, udvarhölgy:

SZABÓ VIKTÓRIA fh.

Seymour Janka, udvarhölgy:

CZIPRIÁN MÓNIKA

   

Díszlet:

Menczel Róbert


Jelmez:

Zeke Edit


Zene:

Melis László


Dramaturg:

Radnai Annamária


Koreográfus:

Ladányi Andrea


Asszisztens:

Balák Margit


Rendező:

TELIHAY PÉTER mv.


Különös dolog a világtörténelem. Az angliai egyházszakadás és az anglikán egyház létrejötte például, egy szerelemnek, igaz, nem hétköznapi szerelemnek köszönhető. VIII. Henrik a katolikus egyház oszlopa, beleszeret Boleyn Annába, s mivel a pápa nem adja áldását arra, hogy elváljon előző feleségétől, Aragóniai Katalintól, fogja magát és nem törődve birodalmakkal, népekkel, és sorsokkal, odahagyja Rómát, az egyházat, az egész katolikus rendet és új vallást alapít. Mert szerelmes. Mert szenvedélyes. Calderón egy katolikus szemével, de a zseniális drámaíró empátiájával egy magánéleti válságot. Ez egy szerelmi háromszög. Mégis különleges, mert ma már ismeretlen uralkodói és emberi nagyságot hordozó szereplőket, s velük együtt az egész világot rendíti meg...