Kritikák - vélemények
  Lieberman Klára: Frau Túlélés és gyermekei - Pesti Műsor,1993.12.03-09.
  Tarján Tamás: Kardhegy a torkon - Színház,1994/1.
  Szitányi György: Kurázsi anya - Criritcai Lapok,1994/1.
   
   



Bertolt Brecht
KURÁZSI MAMA ÉS GYERMEKEI

Bemutató: 1993. november 19.
Miskolci Nemzeti Színház

 

Kurázsi mama (Fierling Anna):

MARGITAI ÁGI

Kattrin a gyermeke:

VARJÚ OLGA

Eilif a gyermeke:

KUNA KÁROLY

Stüszi a gyermeke:

QUINTUS KONRÁD

Akiket fölvet és elnyel a háború:

 

Yvette:

OROSZ ANNA

A pap:

FÖLDI LÁSZLÓ

A szakács:

SZERVÉT TIBOR

Az Asszony; A Hang:

MOLNÁR ANNA

Az őrmester, az írnok, a zászlós:

BENEDEK GYULA

Félszemű; Katolikus katona; Fiú:

HONTI GYÖRGY

Másik őrmester; parasztok:

KULCSÁR IMRE

Lutheránus és katolikus katona; másik fiú:

POSTA LAJOS

Verbuváló; lőportáros; bundás; katolikus katona:

SOMLÓ ISTVÁN

Zsoldosvezér; Ezredes; katona:

SZEGEDI DEZSŐ

 

Dramaturg:

Faragó Zsuzsa

Zenei vezető:

Tóth Armand

Díszlet:

Selmeczi T. György m.v.

Jelmez:

Zeke Edit

Világítás:

Gibárti Tibor

Koreográfus:

Majoros István

Zenekarvezető:

Csermely Zsuzsa

Súgó:

Pöltz Júlia

Ügyelő:

Krivjánszky István

Asszisztens:

Vágó Katalin

Rendező:

TELIHAY PÉTER

A darabot először 1939-ben, Zürichben mutatták be, s bár a cselekmény a harmincéves háború idején játszódik, nem okozott nehézséget a valódi mondanivaló kitalálása. A történet 12 év eseményeit tárja elénk ugyanennyi jelenetben. Ezek a jelenetek ugyan önállóan is megállják helyüket - bár terjedelmük és jellegük is eltérő -, a dráma mégis egy tételt fejt ki részletesen: a háború minden emberi érték romlását, pusztulását idézi elő. Az események mellett a sorsok is haladnak előre, a háború hátterében a személyes drámák (családok széthullása) bontakoznak ki. A háború mindent elpusztít, ami egykor a civilizációt, a könyörületességet és a megértést jelentette. Az új értékrend új célja egyedül csak az életbenmaradás. A szereplőkben az író nem jellemeket, hanem magatartástípusokat mutat be. S azt, hogy csak úgy tud életben maradni, ha önzővé válik az ember.

A központi figura Fierling Anna markotányosnő, kit mindenki csak Kurázsi mama néven ismer (kurázsi: bátorság merészség). A szerző szándéka szerint könyörtelen, hitvány jellem, akit semmi nem érdekel az üzleten kívül, ki még a háborúból is csak hasznot kíván húzni, s aki anyagi gyarapodása érdekében képes saját gyermekeit is feláldozni. Felfogását egy idézet jellemezi a legjobban: aki boldogulni akar annak "nyelni kell, nyelni kell, nincs más oltalom." Azért áll a háború szolgálatába, hogy el tudja tartani három gyermekét. Sokat tud a háborúról, csak a legfontosabbat nem tudja: az öldöklést, az embertelenséget nem lehet büntetlenül szolgálni.
A közönség mégis képes szívébe zárni Kurázsi mamát. Mert csodálni való életereje, hogy mindig képes mindent újra kezdeni. Három gyermeke van, három apától, egyetlen vagyona az echós szekere, ami a megélhetést biztosítja családja számára...